A Szentatya kubai és mexikói útjára emlékezett a szerdai általános kihallgatáson

XVI. Benedek pápa a Nagyhéten megtartott szerdai általános kihallgatáson a Szent Péter térre összegyűlt zarándokoknak mexikói és kubai látogatásáról szólt, amelyre március 23-a és 29-e között került sor. A Szentatya elsőként hálát adott az Úrnak, hogy mint Péter utóda eljuthatott ebbe a két országba, ahol még erősen él az emberek emlékezetében Boldog II. János Pál pápa látogatása. Elmondta, hogy felejthetetlen napokat élt át, amelyeknek emlékét mindig szívében hordozza.

Benedek pápa beszéde elején felidézte mexikói útjának állomásait, kezdve León városába való megérkezésétől. Nagy meghatódottsággal gondol vissza az őt fogadó mexikói hívekre, akik lelkesedésükkel és örömükkel népük ölelését közvetítették számára. Felidézte a mexikói főpásztorok jelenlétében a híveknek, a hatóságoknak mondott szavait, amelyekkel az alapvető emberi jogok, köztük is a vallásszabadság jogának elismerésére és védelmére szólított. A mexikói keresztények szívében a remény továbbra is ott él a nehézségek, az erőszak miatti nehéz idők ellenére – mondta a Szentatya.

Krisztus tanítványainak növekedniük kell a kereszténység és az egyházhoz való tartozás örömében, amelyből elegendő erőt találnak ahhoz, hogy Krisztust szolgálják a szenvedés idején is. A pápa a leóni bicentenáriumi parkban bemutatott szentmisén az Isten jóságában való bizalomra buzdított. Mexikói útjának utolsó eseménye az ország főpásztoraival és a latin-amerikai püspökökkel együtt megtartott esti imavirrasztás volt, amelynek alkalmával háláját fejezte ki nekik szolgálatukért.

Ezt követően Kubába utazott elsősorban azzal a céllal, hogy támogassa a helyi katolikus egyházat küldetésében, az Evangélium örömteli hirdetésében. Santiago de Cuba-ban arról biztosította a híveket, hogy szívében hordozza aggodalmaikat és várakozásaikat, elsősorban is azokét, akik korlátozva vannak szabadságukban.

Az első kubai szentmisén a Cobrei Szeretet Szűzanya kegyszobrának 400 évvel ezelőtti megtalálására emlékeztek, Kuba védőszentjét ünnepelték. Ennek alkalmával arra buzdította a kubai híveket, hogy erősödjenek meg hitükben és így járuljanak hozzá egy nyitott és megújult társadalom építéséhez, ahol helyet kap Isten, mert ahol Isten nincs jelen, az barátságtalan hellyé válik az ember számára.

A Szentatya megemlékezett a Cobrei Szeretet Szűzanya kegyhelyén tett zarándoklatáról. A kegyszobor kubai zarándoklata az új evangelizáció és a hit újrafelfedezésének jelentős pillanata volt az emberek számára – magyarázta Benedek pápa.

Végül havannai látogatására tért ki, ahol a fiatalok voltak az elsődleges főszereplők – mondta. A Forradalom terén megtartott szentmisén mondott homíliájában arra emlékeztetett, hogy Kubának és a világnak is változásra van szüksége. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha mindenki megnyílik az emberre vonatkozó teljes igazság megismerésére Krisztusra alapozva életet. Az egyház nem kiváltságokat kér, hanem a szolgálat lehetőségét, vagyis azt, hogy szabadon megvallhassa és hirdethesse hitét a béke és a remény üzenetét eljuttatva ezáltal a társadalom minden rétegéhez – magyarázta a pápa. Annak a reményének adott hangot, hogy mind a mexikói, mind pedig a kubai nép számára gyümölcsöző lesz látogatása.

Tanítása végén a Nagycsütörtökön kezdődő húsvéti szent háromnapról szólt. Ez a liturgikus év csúcspontja, amikor hitünk központi misztériumára emlékezünk, vagyis Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására. „Közel volt már Húsvét ünnepe. Jézus tudta, hogy eljött az óra, mikor a világból vissza kell térnie az Atyához” (Jn 13,1) – írja János evangélista. Jézus egész élete erre az órára irányul. A szeretet által azonban képes volt túllépni a bűntől megbélyegzett emberi lét határain, amely elválasztja a fogva tartott embert Istentől és az örök élettől – magyarázta a Szentatya. A húsvéti szent háromnapban hagyjuk, hogy megérintsen és átváltoztasson minket Jézus szeretete, hogy bennünk is megvalósuljon a feltámadás. A Szentatya ezekkel a szavakkal kívánt Boldog Húsvétot minden jelenlévő zarándoknak.

(hh)