„Rendíthetetlenül kitartott az igazság mellett” – Németh László pápai prelátus szentbeszéde
Mindszenty József bíboros római emlékmiséjén
Március 27-én, a vatikáni
Szent Péter bazilika altemplomában lévő Magyarok Nagyasszonya kápolnában a szokásos
kedd reggeli 8 órai szentmisét Németh László pápai prelátus, olaszországi magyar főlelkész,
a római Szent István zarándokház igazgatója Mindszenty József bíboros emlékére mutatta
be, a hercegprímás születésének 120. évfordulója alkalmából.
Koncelebrált
P. Vincenzo Criscuolo O.F.M. Cap., a Szentté avatási Kongregáció általános relátora,
valamint Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője, Tóth
Tamás atya, a római Pápai Magyar Intézet rektora, P. Ruppert József, a piarista rend
generál posztulátora, P. Harsányi Pál Ottó ferences, a római Pápai Antonianum Egyetem
erkölcsteológus adjunktusa, Nocoń Arkadiusz lengyel prelátus.
Jelen volt Győriványi
Gábor és Balla János, Magyarország szentszéki illetve római nagykövete.
A
szertartáson részt vettek a Szent István zarándokházat gondozó Kalocsai Iskolanővérek,
élükön Dávid Bernadett általános helynöknővel, valamint Bernadett Anrig teológusnő,
a Pápai Svájci Gárda főparancsnokának felesége és római magyar hívek, közöttük Mihályi
Géza, aki az 1956-os magyar forradalom után érkezett Olaszországba és aki 1971-ben
személyesen találkozhatott Mindszenty József bíborossal, római tartózkodása idején.
Németh
László pápai prelátus a szertartás elején külön köszöntötte P. Vincenzo Criscuolo
kapucinus atyát, aki a kongregációba beérkező összes boldoggá- illetve szentté avatási
eljárás relátora. Németh atya kiemelte: a két nagykövet jelenléte is hangsúlyozza,
hogy Magyarországon is nagy jelentőséget tulajdonítanak Mindszenty József bíboros
boldoggá avatásának.
Megkértük az olaszországi magyarok főlelkészét, hogy
hallgatóink számára is mondja el a szentmisén elhangzott szentbeszédét:
Róma,
Magyar Kápolna 2012. március 27.
Kedves Testvérek!
Ma itt a magyar
kápolnában Isten Szolgája Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért imádkozunk
születésének 120. évfordulója alkalmából. Három pontban emlékezem a bíborosra: Mindszenty
és a kápolna, Mindszenty és a kápolna magyar szentjei és boldogjai, Mindszenty a magyar
kápolnában.
1971. október 2-án Mindszenty József bíboros meglátogatta a római
Szent István Házat és az emlékkönyvbe azt írta, hogy a magyar katolikus egyház megvalósult
álma boldogsággal tölti el. Az álmot még 1945-ben álmodta meg, amelyet a hozzá hű
emigráns magyar papok, akik őt szellemi vezérüknek tartották, 1967-ben valósítottak
meg.
1976 februárjában, azt követően, hogy a bíboros 1975-ben elhunyt, az
európai magyar főlelkészek a Szent István Házban tartott találkozójukon úgy határoztak,
hogy a bíboros álmának megvalósítását még kiegészítik azzal, hogy a felépült zarándokház
után kezdeményezik egy magyar kápolna létesítését a Szent Péter-bazilikában. Kezdeményezésük
nyomán jött lére tehát ez a kápolna, és így elmondhatjuk, hogy ez valamiképpen Mindszenty
bíboros álmának, a Szent istváni templom és zarándokház újraélesztésének az eredménye.
1971-es
római tartózkodása során a bíboros ellátogatott a szentté avatási kongregációba és
érdeklődött a magyar szentté és boldoggá avatási ügyek után. Bécsből pedig Zágon Józseffel
és Magyary Gyulával levelezett annak érdekében, hogy a magyar boldoggá avatási ügyek
elinduljanak. Tudjuk, ezek az ügyek csak később indulhattak el. Ma a kápolnában már
két olyan boldognak, Apor Vilmosnak és Batthyány-Strattmann Lászlónak is van domborműve,
akiknek ügyét Mindszenty bíboros a szívén viselte, de számos más ügyben is fellépett,
amely ügyek még most is folyamatban vannak.
Azt is tudjuk, hogy Mindszenty
1945-ben, első római útja alkalmával XII. Pius pápánál tett látogatásakor köszönetet
mondott a pápának Árpádházi Margit szentté avatásáért is. A bíboros által tisztelt
magyar szentek domborművei díszítik a magyar kápolnát és bátran gondolhatunk arra,
hogy 1980-ban, amikor odahaza Mindszentyről nem lehetett beszélni, a kápolna üzenete
mégis az ő szándékát, eszméjét tükrözi vissza, amit jelmondatában is megfogalmazott:
„Pannonia Sacra”, szent Magyarország.
2004-ben, amikor elhelyeztük Boldog
Batthyány-Strattmann László domborművét a kápolnában, levelet írtam a Magyar Katolikus
Püspöki Karnak, amelyben felvetettem, hogy az újabb magyar boldogok és szentek képét
a kápolna bejáratával szembeni márvány falon bronz reliefekkel lehetne elhelyezni.
Az a válasz érkezett, hogy addig erre vonatkozóan nem történik lépés, amíg Mindszenty
bíboros boldoggá avatása meg nem történik. És most 2012-ben is azt olvassuk a magyar
püspökök jubileumra írt levelében, hogy Mindszenty bíborost szentnek tartják, azaz
itt a helye ebben a kápolnában és reméljük, hogy képe ide kerülhet.
Mindig
felvetődik a kérdés mikor? Az elmúlt évtizedekben sok okot hallottunk: az ügye összetett,
nem elég alaposan készítették elő, sok újabb forrás került elő, vannak, akik akadályozzák,
aztán rendszeresen hangzottak el dátumok, mikorra készül el a pozíció, de még mindig
nincs készen. Biztos, hogy mindabban, amit felsoroltam, van valami igazság, vagy inkább
féligazság.
Ha elgondolkodom az ügyön, akkor most is csak azt tudom megerősíteni,
amit 2010-ben írtam az ügyéről, boldoggá avatása érdekében a sokszor széthúzásra hajlamos
magyaroknak össze kellene fogni erőiket, tárgyilagosan, indulatoktól mentesen az ügy
érdekében. Másrészről pedig be kell látnunk, hogy a bíboros ügye annyira össze van
nőve az elmúlt korszakkal, hogy elsősorban nekünk kell azt önmagunkban földolgoznunk,
helyre tenni, hogy a bíborost ne valakik ellen avassák boldoggá, hanem benne az igaz
evangéliumi erényeket tisztelhessük. Példája azonban már most is előttünk áll, ahogy
azt a püspökeink írják levelükben: politikai rendszertől függetlenül rendíthetetlenül
kitartott az igazság mellett.
Ma imádkozzunk azért, hogy mi hűségesek legyünk
a Szentatyához, amit ez a kápolna is kifejez. Tiszteljük a magyar szenteket és
kérjük közbenjárásukat hazánkért és mi magunk is törekedjünk az életszentségre azáltal,
hogy a bíboros példáját követve rendíthetetlenül kitartunk az igazság mellett.