„A mexikói nép személyesen megtapasztalta XVI. Benedek pápa szeretetét” – P. Federico
Lombardi SJ, szentszéki szóvivő gyorsmérlege
A pápa mexikói üzenetének középpontjában a reménységre való felszólítás állt. Szavai
egy olyan néphez szóltak, amelynek nehézségeit és szenvedéseit jól ismerjük.
Tehát
a pápa bátorító és reményt keltő szavai azok, amelyek leginkább behatoltak az emberek
szívébe. Mindenki láthatta, hogy a Szentatya és a mexikói nép közötti találkozás mélyreható
és örömteli volt – mondta P. Federico Lombardi. Felidézte II. János Pál pápa mexikói
apostoli látogatásait, amelyekhez hasonlóan most is százezrek, milliók álltak az utak
mentén.
A vasárnapi szentmisén is hatalmas tömeg vett részt: rendkívül ünnepélyes,
szép szentmise volt egy csodálatos környezetben. Valóban nagy kegyelem volt a szertartás,
amelyet az öröm és a mély lelkiség, az áhítatos ima jellemzett. Az Oltáriszentség
körül jött létre a pápa és a mexikói nép közötti valódi találkozó: a pápa azért jött,
hogy válaszoljon elvárásaikra. A nép pedig szereti a pápát és hagyományában erőteljesen
jelen van ez a spirituális kötelék, amely Szent Péter székéhez fűzi. Ez a nép hívta
meg a pápát és nagyon várta, hogy láthassa, mivel sokszor megtapasztalhatta előde
jelenlétét, tehát történelmében érzi Péter utódának fizikai jelenlétét is.
A
pápa válaszolt a mexikói nép elvárásaira. Elhozta magával a remény és a vigasz világos,
egyszerű, alapvető, de központi üzenetét. A hit és a remény megújíthatják a szíveket,
az emberek és a társadalom életét. A mexikóiak – akik közül sokak számára a pápaság
II. János Pál alakjához fűződött, most megismerhették XVI. Benedek kedvességét, spiritualitását,
a gyermekekhez, betegekhez, idősekhez való közelségét. Most a pápa üzenetét konkrétan
személyéhez kapcsolhatják – fejtette ki sajtótájékoztatójában P. Lombardi.
A
Szentatya mexikói jelenléte azonban túlmutat az ország határain: szándékosan kontinentális
jelentőségű – tette hozzá a szentszéki szóvivő. Erre utalt, hogy jelen voltak a latin-amerikai
földrész és Észak-Amerika püspöki konferenciáinak elnökei. A földrész minden országának
szólt, különös tekintettel a függetlenségük 200. évfordulóját ünneplő nemzetekre.
Ez a történelmi pillanat alkalmas arra, hogy megújítsák gyökereiket, hivatásukat,
népük méltóságát és arra, hogy az egyház mellettük álljon, mint pozitív alkotóelem.
A kubai utazás is ebbe a vonalba illeszkedik bele, bár tagadhatatlan, hogy a szigetország
XX. századi történelme sajátosan alakult. Az egyház is sok nehézségen ment keresztül,
amikor a rezsim megfosztotta tevékenységétől az elmúlt évtizedekben. A kubai egyházat
ma az újjászületés, egy új fejlődés jellemzi. Pozitív módon kíván együttműködni a
társadalommal, amely átalakulóban van, és amely a jövő felé tekint a nehézségek ellenére
– nyilatkozta P. Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő.