"Az egyház él Kubában" – interjú a havannai Félix Varela keresztény kulturális központ igazgatójával

Az 1788-1853 között élt Félix Varela atya, Isten Szolgája nevét viselő kulturális központ fontos szerepet tölt be a helyi egyház életében – fejtette ki rádiónk kubai tudósítójának Yosvany Carvajal Sureda atya, az intézet igazgatója. Számos kulturális rendezvénynek ad otthont arra törekedve, hogy közelítse egymáshoz az egyházi és kulturális életet. A világi híveknek képzést nyújt, hogy elmélyíthessék ismereteiket az egyházról, főleg a filozófia és a teológia terén. Olyan világi katolikusokat kíván képezni, akik a társadalmi életben is kamatoztatják keresztény ismereteiket. A központ olyan nem katolikusokat is befogad, akik például a keresztény társadalmi tanítást tanulmányozzák.

Kubában jelenleg nem lehet kifejezetten keresztény kultúráról beszélni, annak ellenére, hogy számos megnyilvánulása jelen van a mindennapi életben. A kubai zene például a templomokban született. A kubai kultúra lélekben nagyon közel áll az egyházhoz – fejtette ki P. Yosvany. Ma számos művész fejezi ki alkotásaiban a keresztény értékeket, például az egyházi zenében, a színművekben, az irodalomban. A kubai plébániákon, főleg Havannában pozitív párbeszéd folyik az egyház és a kultúra között. Számos kulturális rendezvényt, koncerteket, vitaesteket rendeznek a templomokban.Arra a kérdésre, hogy a kubai népi vallásosságban milyen helyet foglal el a babona, a Yosvany atya a következőket válaszolta:

A kubai nép mindig is babonás volt. Isten Szolgája, Félix Varela atya, az egyik legnagyobb kubai gondolkodó szerint kora társadalmát három nagy csapás sújtotta: a babonaság, a fanatizmus és a vallásosság hiánya. Ez a három rossz ma is jelen van a kubai társadalomban. Ma, a vallási ismeretek hiányában a babona még jobban elterjedt a primitív, természeti vallások révén, mint például a „santería”. Ez az elnevezés Kubában született a szigetre hurcolt afrikai rabszolgák hagyományos vallása és a katolicizmus összefonódásából. Ennek a két vallásnak az ötvöződéséből, ebből a szinkretizmusból született a santería, amely nagyon babonás és primitív hagyomány. Nem vallás, amely az ember növekedését szolgálja etikai értelemben, és nem jelent szociális elkötelezettséget sem. Katolikusnak, kereszténynek lenni azt jelenti, hogy templomba járunk, hogy fontos szociális elkötelezettséggel veszünk részt a társadalmi életben. Azok, akik az afrikai vallást, vagy az utóbbi években kialakult vallásokat gyakorolják, nem igénylik ezt a magatartást. Inkább a magánszférában élik meg vallásukat, oldják meg spirituális problémáikat.

Szükség van az evangelizációra, a kultúra, a népi vallásosság evangelizációjára. Az egyháznak közelítenie kell a népi vallásosság világához – mutatott rá a kubai keresztény kulturális központ vezetője.

A pápa látogatása alkalom arra, hogy a kubai helyi egyház megmutassa: hite élő, tagjai eleget tesznek evangelizáló küldetésüknek. A pápa azért jön el a szigetországba, hogy a híveket megerősítse hitükben, külonösen ebben a jubileumi évben, amikor a cobrei Szeretet Szűzanyja kegykép megtalálásának 400. évfordulóját ünneplik.

A pápa azzal az üzenettel érkezik, hogy Isten velünk van, segít bennünket, az egyháznak pedig folytatnia kell evangelizáló küldetését – mondta rádiónk helyszíni tudósítójának Yosvany Carvajal Sureda atya, a havannai Félix Varela központ igazgatója.

(vm)