„Istennek köszönhetem mindazt, ami megadatott nekem” – Lucio Dalla olasz dalszerző halálára

Így nyilatkozott két héttel ezelőtt az olasz püspökök által működtetett tv-csatorna számára a március 1-jén, váratlanul elhunyt neves dalszerző-énekes, Lucio Dalla. Március 4-én töltötte volna be 69. életévét a bolognai születésű művész, aki szerint „a művészet bármely megjelenési formája mögött Isten van jelen és a művészet maga is isteni adomány, amely összehozza az embereket” – olvasható az Osservatore Romano vatikáni napilap megemlékezésében.

Lucio Dalla egyszer azt mondta, hogy „Isten minden idők legnagyobb rendezője, aki felülmúlhatatlan és sosem hagyja, hogy közömbösek legyünk”. Hitéről pedig így nyilatkozott: „Keresztény ember vagyok, katolikus. Hiszek mindabban, amiben lehet, Istenben, a tengerben, az életben. Hiszek Istenben, mert az én Istenem az, akit felismerek az emberekben, különösen pedig a szegényekben, mindazokban, akik segítségre szorulnak. Mindig is mélyen áthatott Krisztus döntése, hogy szegényként jöjjön a világra. A szegény Krisztusé a jövő. A keresztény hit életem egyetlen biztos pontja, az egyetlen bizonyosságom” – mondta Lucio Dalla 1997-ben az Osservatore Romano munkatársának.

A több, mint 50 éves zenei múlttal rendelkező olasz dalszerző temetésére éppen születésnapján, március 4-én került sor Bolognában. Olyan világszerte ismert dalok szerzője, mint a „Caruso”, a „Come è profondo il mare”. Eklektikus, nem beskatulyázható, mély lelkiségű ember volt, akire Giovanni Bertuzzi domonkos atya emlékezett a Vatikáni Rádióban.

„Egy nagyon nyitott, barátságos és készséges ember volt. Amikor Bolognában tartózkodott, mindig jött templomunkba szentmisére. Részt vett közösségünk egy missziójában is. Nagyon nagy zenész volt igazán különleges hanggal és tehetséggel. Vallási érzékenysége tette számára érzékelhetővé Isten jelenlétét a természetben és az ő életében – emlékezett vissza a művészre a bolognai domonkos.

Lucio Dalla saját művészetéről így nyilatkozott: „Jobban szeretném költőnek érezni magam, mint zenésznek, viszont jobban szeretem a zenét, mint a költészetet. Mindenért, ami megadatott nekem, Istennek kell hálát adnom”.

(hh)