„Legyetek az egyház tiszta és bátor szolgái, szolgáljátok Isten szolgái Szolgáját” – XVI. Benedek pápa buzdítása a 22 új bíboroshoz

Február 18-án, szombaton délelőtt a Szentatya rendes, nyilvános konzisztóriumot tartott, amelyen 22 új bíborost kreált. Közöttük 18-an pápaválasztók, azaz 80 éven aluliak. A szertartáson részt vett a két magyar bíboros: Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, valamint Paskai László nyugalmazott esztergom-budapesti érsek. A pápa egyenként átadta az elé járuló főpásztoroknak a bíborosi gyűrűt, a pileólust és a bíborosi kalapot illetve kijelölte számukra római vagy Róma környéki címtemplomukat.

A bíborosokat kreáló konzisztórium után a megújult Bíborosi Kollégium 213 tagjával a pápa hét boldog szentté avatási ügyéről tartott szavazást.

„Tu es Petrus, et super hanc petram aedificabo Ecclesiam meam” – mondta a konzisztóriumon jelenlévőkhöz intézett beszédében a pápa. Jézus ezekkel a hathatós szavakkal jelölte ki Pétert, mint egyháza szilárd alapját. Simon Péterré, azaz sziklává lesz, mivel megvallotta hitét a Messiás Jézusban, Isten Fiában. Kijelentésével Krisztus az egyházat Péterhez kapcsolja, és Pétert sziklaként állítja az egyházba, de aki az egyházat építi, az maga Krisztus. Péter feladata, hogy az épület sajátos eleme legyen hitvallása erejében: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” (Mt 16,16).

Jézus Péterhez intézett szavai jól kiemelik a mai esemény egyházi jellegét. Az új bíborosok ugyanis címtemplomaik révén teljesen beilleszkednek a római egyházba, amelyet Péter utóda vezet, és vele szorosan együttműködnek az egyetemes egyház kormányzásában. Ezek az új bíborosok nemcsak a római pápához, hanem a világ minden részén élő hívekhez is új, még erősebb szálakkal kapcsolódnak. A péteri szolgálatot segítő sajátos munkájuk során az új bíborosok feladata, hogy olyan problémákkal foglalkozzanak, amelyek az egész egyház küldetését érintik. Ebben a fontos megbízatásban példa és segítség számukra az a tanúság, amelyet az Apostolfejedelem tett hitéről életével és halálával. Péter ugyanis az Úr iránti szeretetből a végsőkig, egészen élete feláldozásáig odaadta magát Krisztusnak. Erre utal a bíborosi kalap jelentése is. Az új bíborosok feladata a szeretetszolgálat: Isten és egyházának szeretete, a testvérek szeretete maradéktalan és feltétlen odaadással, ha szükséges egészen a vértanúságig menően, mint ahogy ezt a bíborosi kalap fejükre helyezésének formulája és a bíborosi öltözet színe is mutatja. Azt a megbízást kapják, hogy szeretettel és hatékonyan szolgálják az egyházat, a mesterek tisztaságával és bölcsességével, a pásztorok energiájával és szilárdságával, a vértanúk hűségével és bátorságával. Legyenek kiemelkedő szolgái az egyháznak, amelynek Péterben van látható egységének alapja.

A pápa rámutatott arra, hogy egymással összeegyeztethetetlen az önátadás és a hatalom logikája. Uralkodás és szolgálat, önzés és önzetlenség, birtoklás és ajándékozás, érdek és ingyenesség: ezek a logikák mindig és mindenütt élesen szemben állnak egymással. Kétségtelen, hogy Jézus melyik utat választotta.

Az új bíborosok számára a keresztre feszített Krisztus maradéktalan önfeláldozása jelentsen ösztönzést és adjon erőt a hithez, amely a szeretetben valósul meg. Küldetésük az egyházban és a világon legyen mindig és kizárólag „Krisztusban”, válaszoljon Krisztus logikájára, nem pedig a világéra. Világítsa meg a hit és hassa át a szeretet, amely mindkettő az Úr dicsőséges keresztjéből fakad.

A pápa arra kérte az új bíborosokat, hogy imádkozzanak érte is, hogy Isten népének mindig a biztos tanításról tehessen tanúságot és szelíd szilárdsággal kormányozhassa az Anyaszentegyház hajóját.

A Miatyánk eléneklése zárta le a bíborosokat kreáló konzisztóriumot és nyitotta meg a hét boldog szentté avatása megszavazásának szentelt konzisztóriumot. Közöttük ketten az 1600-as években éltek: Boldog Kateri Tekakwitha, az első rézbőrű, aki a szentek sorába kerül, valamint Pedro Calunsgod fülöp-szigeteki vértanú hitoktató.

(vm)