„Szexuális visszaélés esetén az igazság keresése erkölcsi és jogi kötelesség” – Charles Scicluna prelátus, a Hittani Kongregáció ügyészének felszólalása a római szimpóziumon

A II. világháborúban, 1942. október elsején Isten szolgája, XII. Piusz pápa prófétai beszédet intézett a Rota Romana Bíróság tagjaihoz arról az erkölcsi bizonyosságról, amely szükséges az ítélethozatalhoz. „Az igazság az igazságosság törvénye. A világnak szüksége van az igazságra, amely igazságosság és arra az igazságosságra, ami igazság” – kezdte ezzel az idézettel beszédét Charles Scicluna prelátus, a Hittani Kongregáció ügyésze február 8-án, szerdán délelőtt. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az egyháznak szüksége van az igazságra, amely igazságosság és arra az igazságosságra, ami igazság.

„Aki nem tesz feljelentést, az igazságosság, tehát az egyház ellensége” – fejtette ki sajtókonferencián a prelátus. A szimpóziumon 110 püspöki konferencia és több mint 30 szerzetesrend küldöttei vesznek részt.

Boldog II. János Pál 1994. január 28-án a Rota Romana-hoz intézett beszédében „az igazság, mint az igazságosság alapja” témáját elemezte. Scicluna prelátus most a pápa tanítása alapján öt pontban foglalta össze mondanivalóját az egyháziak által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaéléseket illetően.

Az első alapelv a következő: „Az igazság iránti szeretet elkerülhetetlenül az igazságosság iránti szeretethez vezet”. Boldog II. János Pál tanításában azt is kifejtette, hogy a csend halálos kultúrája önmagában véve téves és igazságtalan. Az igazság ellenségei továbbá azok, akik szándékosan tagadják az ismert tényeket és helytelenül aggódnak, amikor arra törekszenek, hogy minden áron az intézmény jó hírét biztosítsák, a bűntény jogos feljelentésének rovására.

Boldog II. János Pál 1994-ben mondott beszédének második alapelve arra utal, hogy „az igazságon alapuló igazságosság válaszra készteti az egyén lelkiismeretét”.
A tények teljes igazának beismerése, beleértve annak fájdalmas hatásait és következményeit is, mind az áldozat, mind a bűntény elkövetője számára az igazi gyógyulás forrása.

XVI. Benedek pápa 2010. március 19-én, Írország katolikusaihoz intézett levelében a visszaélések elkövetőihez is fordult: „Arra buzdítalak benneteket, hogy vizsgáljátok meg lelkiismereteteket, vállaljátok a felelősséget az általatok elkövetett bűnökért, alázattal fejezzétek ki sajnálatotokat”. Az őszinte bűnbánat megnyitja a kaput Isten bocsánata és a kiengesztelődés kegyelme felé. Krisztus megváltó áldozatának hatalma van még a legsúlyosabb bűnök bocsánatára is – írta a pápa, majd hozzátette: „Isten igazságossága azt követeli, hogy számot adjunk tetteinkről, anélkül, hogy bármit is elrejtenénk. Nyíltan ismerjétek be bűnötöket, álljatok az igazságszolgáltatás elé, de ne legyen kétségetek Isten irgalmassága felől”.

A harmadik alapelv azt állítja, hogy „az igazság iránti tisztelet bizalmat ébreszt a jogállamban, míg ennek hiánya bizalmatlanságot és gyanakvást eredményez”.

Boldog II. János Pál 2001. április 30-án hirdette ki „Sacramentorum sanctitatis tutela” k. Motu Proprio-ját. Olyan speciális törvényről volt szó, amelynek alapján egy egyházi személy által 18 éven aluli kiskorú ellen elkövetett szexuális visszaélés a „delicta graviora” – súlyos bűntettek közé számít, amelyek a Hittani Kongregáció hatáskörébe tartoznak. A Motu Proprio meghatározta, hogy ez a bűntett az áldozat nagykorúvá válásától számított 10 év után évül el. Ez a norma érvényes mind a latin, mind a keleti szertartású egyházak részére, beleértve az egyházmegyei papságot és a szerzeteseket is.

2003-ban a Hittani Kongregáció akkori prefektusa, Ratzinger bíboros engedélyt kapott II. János Páltól a súlyos bűntettek esetében lefolytatott eljárások meggyorsítására. 2010. május 21-én a normák korszerűsítését XVI. Benedek pápa hagyta jóvá, kiegészítve a Motu Proprio felülvizsgált szövegét. Az új normák szerint 20 év szükséges az elévüléshez az eddigi 10 év helyett. A kiskorúakkal egy szinten kezelik a szellemileg korlátozott személyek ellen elkövetett szexuális visszaélések megítélését is.

Bevezették továbbá a bűncselekmények egyik új kategóriáját, a pedopornográf termékek megszerzését, birtoklását vagy terjesztését. Ennek a speciális törvénynek az értelmében egy püspök, vagy egy szerzetesrend elöljárója, ha jelzést kap egy egyházi személy által kiskorú ellen elkövetett szexuális visszaélés bűntényéről, akkor kötelessége, hogy nyomozást indítson az ügyben, értesítve a Hittani Kongregációt. A 2010-es módosítás értelmében a püspök, vagy az elöljáró jogában áll, hogy korlátozza a vádlott egyházi szolgálatát már az eljárás kezdeti szakaszában.

A törvény világos, de ahogy Boldog II. János Pál 1994-ben helyesen megállapította: szükséges, hogy a hívek meggyőződjenek róla, hogy az egyházi közösség valóban tiszteletben tartja a törvényeket.

A negyedik alapelv arra mutat rá, hogy „a jogok védelme a közjóért való aggodalom összefüggésében valósul meg”.

2002-ben II. János Pál pápa kijelentette: „a papságban és a szerzetesi életben nincs helye azoknak, akik rosszat okozhatnának a fiataloknak”. A gyermekek és a közösségek jóléte legyen az elsődleges kritérium a visszaéléseket elkövetőkre vonatkozó döntésekben. Ehhez kapcsolódik az állami hatóságokkal való együttműködés kötelessége is – mondta beszédében Charles Scicluna prelátus, a Hittani Kongregáció ügyésze.

Végül az ötödik alapelv azt hangsúlyozza, hogy „a jogi eljárások normáinak tiszteletben tartása kerülje az egyházi jog lelkipásztori természetének helytelen eltorzítását”.
1994-es beszédében Boldog II. János Pál utalt arra a kísértésre, hogy az irgalmasság nem helyénvaló felfogása nevében csökkentsék a törvény által előírt súlyos büntetést. Nem lehet „lelkipásztori” szempontokra hivatkozni az igazság és az igazságosság kárára.

Scicluna prelátus beszéde végén megállapította: a megelőzés egyetlen stratégiája sem lehet eredményes, elkötelezettség és felelősség nélkül. XVI. Benedek pápa rendkívül világos szavakkal fordult az ír püspökökhöz 2010-ben. Csak egy teljesen becsületesen végrehajtott határozott cselekvés állíthatja vissza az írek egyház iránti tiszteletét és szeretetét – mondta a Szentatya. Az írek helyesen azt várják a főpásztoroktól, hogy legyenek Isten emberei, legyenek szentek, akik egyszerűen élnek és minden nap törekednek a személyes megtérésre.

A pápa szavai után Scicluna prelátus idézett János evangéliumából: „az igazság szabaddá tesz titeket” (Jn 8,32). Az igazság és az igazságosság becsületes keresése a legjobb válasz, amit felkínálhatunk a papság által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélés szomorú jelenségére – fejezte be beszédét Charles Scicluna prelátus, a Hittani Kongregáció ügyésze.

(vm)