„80 éve a pápák szolgálatában” – bemutatjuk a Vatikáni Rádió albán műsorát

A Királyok könyvében olvassuk, hogy Illés próféta Isten hangját „enyhe szellő” suttogásában ismerte fel. A Vatikáni Rádió albán hallgatói is hosszú, fájdalommal teli éveken át, a kegyetlen kommunista rezsim idején a pápa és az egyház hangját titokban hallgatták, lehalkított, párnákkal eltompított rádiók suttogásán keresztül. Az életét tette kockára az, aki a Rómából érkező frekvenciákat hallgatta.

A Vatikáni Rádió albán műsora 60 évvel ezelőtt kezdte meg működését. Végigkísérte a sasok földjének évtizedeken át tartó kálváriáját. Suttogva közvetítette Isten szeretetét, a pápa tanítását, az egyházi eseményeket, a hit optimizmusát azoknak, akiket ugyanezért a hitért üldöztek, diszkrimináltak, megöltek. 60 év adásai szóltak a szenvedő és megkínzott Jézus arcáról, amelynek vonásait fel lehetett fedezni a hallgatók arcán is, történeteikben, amelyek olykor eljutottak Rómáig. Szóltak a gyermekek ártatlanságáról, vagy a rezsim kegyetlensége által még meg nem tört ifjúságról, annyi felnőtt méltóságáról, akik kitartottak hitük mellett a jogok megsértése, a hatalom túlkapásai ellenére. Szóltak egy pap, egy világi hívő, egy munkás vagy egy értelmiségi vértanúságáról, azokról a személyekről, akik kivégzésükkor Krisztus nevével ajkukon mentek a halálba. Szívükben tovább élt a szabadság utáni vágy, amelyet soha senki sem tudott megtörni.

A pápa rádiójának albán műsora tehát a távoli honfitársak szenvedéseivel összhangban hallatta hangját. Bemutatta nekik a keresztre feszített Jézust, akivel gyakran tudták azonosítani önmagukat, hogy a Feltámadás hírén át megerősíthessék a remény bizonyosságát, hogy azok számára, akik nap, mint nap megtapasztalták az emberi lélek legsötétebb vonásait, felvillantsa az isteni fény ragyogását, mivel az ember Isten képmására lett teremtve.

Ékesszóló az, amit az albán szerkesztők 1982-ben írtak, amikor még nem lehetett sejteni, hogy véget ér a kelet-európai rémálom: „Az albán program műsorait hallgatói három kategóriájához igazodva készíti el: a muzulmánok, az ortodoxok és a katolikusok számára”. A szerkesztők megjegyzik: a kommunista propaganda szüntelenül azt hirdeti, hogy a katolikus egyház már nem létezik a modern világban.

A muzulmánok számára a Szentatya beszédeit és utazásait állították előtérbe, míg az ortodox testvéreknek és főleg a katolikusoknak, a számukra kijelölt három napon katekézist tartottak. Szerdánként a pápai katekézist, valamint vasárnaponként a Szentatya Úrangyala imádságát közvetítették, illetve a hónap utolsó szombatján a pápa által vezetett rózsafüzér imádságot. Az évek során az adások mindennapossá váltak.

A hallgatók részéről érkezett visszajelzések szerint, mint ahogy erről egy 1989-es jegyzék tanúskodik, a Vatikáni Rádió jelentette az egyetlen vigasztaló hangot. A hit és a remény forrása volt a keresztények és Albánia minden lakosa számára, továbbá a Koszovóban, Monte Negro vagy Macedónia területén élő albánok részére.

Az albán program ma is figyelemmel kíséri az aktuális helyzetet és nyitott a kor kihívásaival szemben. Arra törekszik, hogy minden nap elkísérje hallgatóit, közvetítve a pápa, az egyház szavát és az evangélium tanításának fényében felkínálja nekik az élet ábécéjét – írja Davide Giugia atya, a Vatikáni Rádió albán műsorának felelős szerkesztője.

(vm)