Az európai egyházak tanúságtétele az új kihívásokkal szemben – a CCEE és a KEK közös
közleménye
Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa
(CCEE) január 30-án, hétfőn közös záróközleményt tett közzé Genfben január 26-a és
28-a között megtartott találkozójáról. Az összejövetel résztvevői hangsúlyozták: szükség
van a keresztények közös tanúságtételére a földrészünkön jelentkező új spirituális,
demográfiai, politikai és gazdasági kihívásokkal szemben. A bizottság hangsúlyozta,
hogy szükség van az érintett plébániák és helyi egyházak támogatására.
A vegyes
bizottság, amely a két szervezet közötti párbeszéd legfőbb szerve, idén ünnepli fennállásának
40. évfordulóját.
Emmanuel franciaországi metropolita, a KEK elnöke megnyitó
beszédében a jelenlegi gazdasági válságra utalva kifejtette: felmerül a kérdés, hogy
Európa képes-e fenntartható politika megvalósítására az Európai Unióban? Szükség van
olyan politikára, amely egyidejűleg tiszteletben tartja az emberi méltóságot, a környezetet
és a kulturális különbözőségeket.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti
érsek, a CCEE elnöke megjegyezte, hogy az összejövetel a keresztény egységhét lezárását
követő napon kezdődött. Az ökumenikus elkötelezettség olyan szükségszerűség, amely
nem pusztán néhány szakértő feladata, hanem minden keresztényt érint. A katolikus
egyház elkötelezte magát az ökumenizmus útján – mondta a bíboros.
Az egységtörekvés
azonban nem pusztán emberi erőfeszítés, hanem spirituális feladat, amely igényli minden
keresztény imáit, annak tudatában, hogy a látható egység Isten ajándéka. Az új evangelizáció,
amelyben az utóbbi években a katolikus hívek elkötelezték magukat, nem választható
el az ökumenizmus dimenziójától.
Alister McGrath, a londoni King’s College
teológia professzora előadásában rámutatott: Európában a vallást magánügynek tekintik,
amely nem befolyásolhatja a közéletet. A laikus állásfoglalást – helytelenül – semleges
álláspontnak tekintik.
Európa egyes részein azonban az „új ateizmus” rendkívül
nagy figyelmet ébresztett az Istennel kapcsolatos kérdés iránt. Az egyházaknak tehát
lehetőségük nyílt arra, hogy részt vegyenek az intellektuális vitában, bemutatva,
hogy a keresztény hit a társadalom javát szolgálja.
Giancarlo Blangiardo professzor
a milánói egyetemről, azokról a demográfiai kihívásokról szólt, amelyekkel az egyházaknak
és a társadalomnak szembe kell nézniük. Európa elöregedése kihat a jóléti társadalom
rendszerére. A családmodellek is megváltoztak, egyre több a házasságon kívül születő
gyermek. A professzor arra buzdította az egyházakat, hogy törekedjenek a család intézményének
megerősítésére.
Cordelia Kopsch német lelkésznő, a KEK egyik elnökhelyettese
megállapította, hogy Európában sok helyen csökken az egyházak tagjainak száma, valamint
a pénzügyi erőforrások. A migráció jelenségének növekedése szükségessé teszi az intenzívebb
vallásközi párbeszédet. Az egyházak ne vonuljanak vissza a magánszférába, mert ez
megkérdőjelezi tanúságtételük hitelességét a közvélemény szemében.
Matthias
Heinrich berlini segédpüspök egyházmegyéje tapasztalatairól számolt be. A keresztény
üzenet átadásához szükség van egy „belső evangelizációra”, a keresztények hitének
megerősítésére az egyházon belül, valamint megfelelő eszközöket kell számukra biztosítani
a tágabb értelemben vett „külső evangelizáláshoz”.
A vegyes bizottság szolidaritását
fejezte ki a nehéz helyzetben élő keresztények iránt, különös tekintettel a Közel-Keleten
Egyiptomra és Szíriára, valamint Nigériára.