Az egyház segítse felfedezni a hit örömét – pápai üzenet a Missziós Világnapra

50 évvel a zsinat után szükséges, hogy az egyház találjon rá az első keresztény közösségek apostoli lendületére. Bár kicsik és védtelenek voltak, ezek a közösségek hirdetni tudták az Evangéliumot az egész világon. Ezzel buzdít XVI. Benedek a 2012-es Missziós Világnapra írt üzenetében, amelyet január 25-én tettek közzé a Vatikánban. Az „ad gentes” misszió legyen az egyház minden tevékenységének állandó távlata és szeretetének forrása – hangsúlyozza a Szentatya.

Abban az időszakban, amikor a Föld déli féltekéjének és keleti részének szegény felét „harmadik világnak” nevezték, az ezeken a területeken élő egyházak püspökei eljöttek Rómába, hogy elhozzák lelkes tanúságtételüket az evangelizálásról. Kisebbséget alkottak és közösségeik a hithirdetés eszközeinek drámai hiányával küszködtek. XVI. Benedek a II. Vatikáni Zsinatnak ebből a képéből indul ki, hogy rámutasson: a fiatal és formálódó egyházak pásztorainak tapasztalata jelentősen hozzájárult annak megerősítéséhez, hogy nagy szükség van az „ad gentes” misszióra.

A zsinatot követő 50 évben ez a felfogás nem halványult el, sőt termékeny teológiai és lelkipásztori elmélkedést indított el. Ennek az időszaknak minden pápája prioritásnak tartotta az evangelizálást. Krisztus missziós küldetése, amelyet elsőként az apostolokra, majd a püspökökre bízott, nem merül ki az Isten népének egy részére fordított figyelemben, hanem ki kell terjednie az egyház minden tevékenységére a plébániáktól a szerzetesi intézetekig, az egyházi mozgalmaktól minden egyes keresztény hívőig. Ezért a lelkipásztori terveknek és az egyházmegyei szervezeteknek is alkalmazkodniuk kell az egyház életéhez, amely egy folyamatosan változó világ mindennapjaiban és nemcsak Nyugaton, hanem szinte mindenhol a hit válságában él.

Az egyháznak idén lesz módja, hogy elmélkedjen e téma különböző aspektusairól a Hit évének megünneplésével és az új evangelizációról szóló püspöki szinóduson. Mindkettő legyen alkalom a missziós együttműködés fellendítésére – hangsúlyozza üzenetében a pápa. A hit és a hithirdetéssel együttjáró kötelezettségről elmélkedve új lelkesedést kér, hogy a keresztények segítsék a hit örömének újrafelfedezését különösen azokban az országokban, ahol az Evangéliumot már évszázadok óta ismerik, de kezdik elveszíteni az Istennel való kapcsolatot.

Az evangelizáció iránti aggodalom sose sodródjon az egyházi tevékenység és a keresztények személyes életének peremére. Az Evangélium iránti szenvedély éljen mindig szívünkben és társuljon hozzá a szeretet – figyelmeztet XVI. Benedek. A hit hirdetése segítség felebarátunk számára, igazságosság a legszegényebbek iránt, tanulási lehetőség a legtávolabbi falvakban, orvosi ellátás a legelzártabb helyeken, szabadulás a nyomorból, rehabilitáció a peremre szorultak számára, támogatás a népek fejlődése számára, az etnikai ellentéteken való túllépés, valamint tisztelet az élet iránt annak minden fázisában.

A Szentatya köszönetet mond a ma apostolainak, papoknak, szerzeteseknek és világiaknak, különösen is a Pápai Missziós Műveknek elkötelezettségükért. Majd az egyház tekintetét a kétezer évvel ezelőtti modellre irányítja. Szükség van ma is az első keresztény közösségek apostoli lendületének újrafelvételére, amelyek bár kicsik és védtelenek voltak, de tanúságtételükkel tudták hirdetni az Evangéliumot az akkor ismert egész világon – zárja a Missziós Világnapra írt üzenetét XVI. Benedek pápa.

(sv)