A finnországi evangélikus egyház küldöttsége a pápánál – a Szentatya beszéde

Január 19-én, csütörtökön délben XVI. Benedek pápa fogadta a finnországi evangélikus egyház küldöttségének tagjait, akik hagyományos ökumenikus zarándoklatuk alkalmából tartózkodnak az Örök Városban, amelyet az ország védőszentje, Uppsalai Szent Henrik püspök liturgikus ünnepén végeznek. Ez az éves látogatás is jól tükrözi az országban jelen lévő keresztény közösségek közötti szeretetközösség elmélyülését – mondta köszöntő szavaiban a Szentatya, majd annak a reményének adott hangot, hogy az egység a jövőben tovább fejlődik gyümölcsöző eredményeket hozva a katolikusok, az evangélikusok és a többi keresztény felekezet között. A mély barátság és a Jézus Krisztusról való tanúságtétel segítse a meglévő különbözőségek és minden olyan kérdés megoldását, amely megosztja a keresztényeket – mondta a Szentatya.

Ezt követően kitért arra a jelenségre, miszerint az utóbbi időben egyes etikai kérdések, különösen azok, amelyek az emberi természetnek és méltóságának megfelelő értelmezését illetik, a keresztények közti különbözőségre vezettek. Fontos, hogy a keresztények egyetértésre jussanak az antropológiai jellegű kérdéseket illetően, amellyel segíthetik a társadalmat és a politikusokat is a megfelelő és igazságos döntéshozatalban az emberi élet, a család és a szexualitás terén. Ezzel kapcsolatban a Szentatya megemlékezett a finn-svéd ökumenikus párbeszéd legutóbbi dokumentumáról, amely arra buzdította a keresztényeket, hogy még inkább kötelezzék el magukat Krisztus követésére életükben és cselekedeteikben.
XVI. Benedek pápa ezt követően, az idei keresztény egységhét kapcsán, a Zsidókhoz írt levélből vett idézetre hívta fel a figyelmet: „Így aztán Ábrahám türelmesen várakozva elnyerte az ígéretet” (Zsid 6,15). A keresztények közötti látható és teljes szeretetközösség megvalósítása hittel teli és türelmes várakozást igényel. Mélyen kell hinni abban, hogy a keresztények egysége Isten adománya – mondta a finnországi evangélikus egyház ökumenikus küldöttségének a Szentatya, majd beszéde végén annak a reményének adott hangot, hogy a római zarándoklat tovább erősíti a finnországi katolikusok és evangélikusok közt meglévő kapcsolatokat, végül pedig apostoli áldását adta a zarándokokra.

(hh)