Zágon József emlékezete olasz nyelven – Németh László Imre pápai prelátus ismerteti a közelmúltban megjelent tanulmányát

Németh László az olaszországi magyar hívek főlelkésze, a római Szent István Alapítvány elnöke.

„A Santa Maria Maggiore bazilika és a káptalan történetét feldolgozó sorozatot indított tavaly a bazilika káptalanja, Studia Liberiana címmel. A negyedik kötet az év végén jelent meg Figure, Liturgia e culto, arte Személyiségek, liturgia, és kultusz-művészet címmel. A káptalan tiszteletbeli, majd tényleges tagja volt Zágon József, a Pápai Magyar Intézet egykori régense, a Szent István Alapítvány alapítója és a zarándokház létrehozója. A kötet szerkesztőjének, Mons. Michal Jagosznak a felkérésére írtam meg az ő életrajzát a kötetben. Tudomásom szerint ilyen részletes életrajz még nem készült róla. Örömmel állítottam össze főleg korábban megjelent könyveim és tanulmányaim alapján két okból is. Egyrészt sokadik utóda lehettem úgy a PMI mint az Alapítvány élén, másrészről pedig már időszerű volt egy részletesebb életrajz összeállítása, mert sok téves és hiányos életrajzi adat kering róla. Tanulmányomban végig követem Zágon életpályáját, amelynek főbb állomásai a Pázmáneum, a szolgálat Apor Vilmos püspöki irodájában, az emigrálás, a világon élő emigráns magyarokért végzett lelkipásztori szolgálat, a Pápai Magyar Intézet vezetése, átmentése és átadása a Magyar Püspöki Karnak, a Szent István Alapítvány és zarándokház létrehozása. A kötet végén életének állomásairól tizenegy fénykép is látható.

Mons. Zágon József élete szorosan kötődött Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros életéhez és sorsához. Az általa 1950-ben indított és 1953-ig kiadott Élet c. folyóirat beszédes tanúja ennek. Később a PMI élén is Zágon nyomon követte a bíboros sorsát és erőfeszítéseket tett azért, hogy a bíboros álmát, a szentistváni zarándokház újraélesztését Rómában megvalósítsa. Mindszenty bíboros 1971-ben magára vette élete legnagyobb keresztjét és az amerikai követségről kijött Rómába. E kereszthordozásában Zágon Józsefnek VI. Pál pápa akaratából nagy szerepe volt, és mondhatjuk, hogy Zágon cirenei Simonként hordozta a bíborossal együtt a keresztet, olykor a meg nem értés ellenére is. A bíboros halála után nem sokkal, még ugyanabban az évben, 1975-ben maga is elköltözött az élők sorából. Sírja Muttersben van, emlékét hálás szeretettel őrzi születésének helye Aggostyán, a Pápai Magyar Intézet és a Szent István Alapítvány. A most megjelent olasz nyelvű életrajzot kibővítve szeretném majd magyarul is megjelentetni”.

(In: Figure, liturgia e culto, arte, Studia Liberiana IV, Roma, 2011, 119-160.)

A migrációs világnap alkalmából különösen időszerű, hogy emlékezzünk Zágon József prelátusra, hiszen ő volt az első titkára az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának, amelyet VI. Pál pápa 1970. március 19-én hozott létre.

(vm)