2011-12-13 16:29:59

A pápa jövő év tavaszán Mexikóba és Kubába látogat – az örömhírt a Szentatya a Latin-Amerikáért bemutatott szentmisén jelentette be hétfőn a Szent Péter bazilikában


Latin-Amerika sokszorozza meg erőfeszítéseit a nyomor, az igazságtalanság, az erőszak és a bűnözés megszüntetésére. Ezt a felhívást tartalmazta a pápa homíliája hétfőn délután a Szent Péter bazilikában bemutatott szentmise során, a Guadalupei Szent Szűz emléknapján és a latin-amerikai államok függetlenségének második centenáriumi szertartásán. Az ünnepi mise során a pápa bejelentette azt is, hogy még Húsvét előtt, feltehetően tehát 2012 márciusában, lelkipásztori látogatást tesz Mexikóban és Kubában.

A latin-amerikai egyház kérte és várta ezt a Szentatya által bemutatott szentmisét, amellyel a földrész több országa függetlenségének 200. évfordulóját ünnepelte. Nem véletlen ezért, hogy a szertartást élő adásban közvetítették a dél-amerikai országokban, a Vatikáni Rádió maga pedig 6 különböző nyelven kísérte kommentárral. A szentmise előtt a különböző országok zászlóival fiatalok az ünnepi oltárhoz vonultak.

A Santo Domingo-i érsek, Nicolas de Jesús López Rodríguez imát intézett a Guadalupei Szűzhöz, akinek tisztelete rendkívül elterjedt a földrész országaiban. Ez a tisztelet 1531-re nyúlik vissza, amikor Mexikóváros dombvidékén, a Tepeyac lejtőjén a Szűzanya megjelent egy Juan Diego nevű azték férfinak, akit ma már a szentek sorában tisztelhetünk. Máriának az indián férfi köpenyén feltűnt képmása egy barna arcú, sötét hajú bennszülött asszony arcára emlékeztet.

A pápai mise részeit a Sixtus-kápolna mellett az ún. „Misa criolla” – „kreol mise” dallamai kísérték, melyet Ariel Ramirez egy nemrég elhunyt argentin zeneszerző komponált. A szentmisén megjelentek a latin-amerikai közélet, diplomácia, művelődés képviselői és nagy számban a Rómában élő dél-amerikaiak. A római helynökség nyílt levélben kérte e személyek munkáltatóit, hogy tegyék lehetővé részvételüket a szentmisén.

Az imádságok és az énekek a földrész két fő nyelvén, spanyolul és portugálul hangzottak fel. Hasonlóképpen a Szentatya is ezen a két nyelven és olaszul mondta el szentbeszédét. A pápával együtt misézett államtitkára, Tarcisio Bertone bíboros, Norberto Rivera Carrera bíboros, Mexikóváros érseke, Marc Ouellet bíboros, a Latin-Amerikai Pápai Bizottság elnöke, Damasceno Assis bíboros, a brazíliai Aparecida érseke, több más latin-amerikai egyházmegye bíborosa, érseke, püspöke.

A pápa homíliájában mindenekelőtt köszöntötte a bíborosokat, püspököket, papokat, szerzeteseket és a laikus hívek nagy seregét, akik azért gyűltek egybe a Szent Péter bazilikában, hogy köszöntsék a latin-amerikai evangelizálás édesanyját és csillagát, a Guadalupei Szűz Máriát. Megemlékezett mindazokról, akik ugyanebben az órában, lélekben csatlakoztak az Istenhez emelt imádsághoz, a latin-amerikai országokról, amelyek ebben az időszakban ünneplik függetlenségük bicentenáriumát. A történelmi, politikai, társadalmi különbözőségeken túl most sokan hálát adnak a Mindenható Istennek a keresztény hit nagy ajándékáért, amely hirdeti Jézus Krisztus halálának és feltámadásának megváltó misztériumát, hogy a föld minden népének Őbenne legyen élete. Péter utóda is csatlakozni akart ehhez az évfordulóhoz, hogy kifejezze az egyház örömét Isten nagy ajándékaiért, melyeket végtelen jóságában kiárasztott e szeretett nemzetekre.

A Mexikóváros északi domblejtőjén, Tepeyac-ban megjelent barna bőrű Mária, akinek arcvonásai ráíródtak az indián Szent Juan Diego köpenyére, azt mondja magáról, hogy ő az igaz Isten anyja, ő vezet mindig bennünket isteni Fiához, aki minden emberi lény méltóságának alapja, akinek szeretete legyőzi a gonoszságot és a halált, és aki az öröm, a vigasz és a reménység forrása.

A Boldogságos Szűz azzal, hogy igent mondott Isten hívására kinyilvánította az embereknek Isten szeretetét. Mária a maga egyszerűségében és anyai szíve által továbbra is mutatja számunkra az egyetlen világosságot és igazságot, Jézus Krisztust, aki minden emberi élet értelmének végső válasza. Mária anyai szeretetével gondját viseli Fia testvéreinek, akik ma még az élet zarándokútját járják veszélyek és aggodalmak közepette, mígnem rátalálnak az örök hazára.

A mai történelmi helyzetben, amelyben Latin-Amerika több országa függetlensége második centenáriumát ünnepli, a földrész folytatja integrációs törekvéseit és a nemzetek körében főszerepet játszik. A Szentatya szavai szerint ebben a mai helyzetben szükséges, hogy a földrész népei megőrizzék hitéletük kincseit, történelmi-kulturális örökségük lendületét, azáltal, hogy védelmezik az emberi életet és a családot, elősegítik a béke ügyét, figyelmet szentelnek a nevelésnek és oktatásnak, hogy ezáltal a személyek képesek legyenek sorsuk felelős irányítására. A Szentatya hangsúlyozta még a kiengesztelődés, a testvériség, a szolidaritás, a környezetvédelem fontosságát, a nyomor, az írástudatlanság, a korrupció, az igazságtalanság, az erőszak, a bűnözés és a drogkereskedelem leküzdését.

A Szentatya elődje, Boldog II. János Pál nyomán arra serkentette az egybegyűlteket, hogy apostoli buzgósággal folytassák küldetésüket, hogy a latin-amerikai emberek szívében egyre mélyebben gyökeret eresszen a Jézus Krisztusba vetett hit és Isten világossága ragyogjon minden ember arcán, hogy mindenütt a szeretet győzedelmeskedjen. A Szentatya végül bejelentette latin-amerikai utazásának szándékát.

„Ezekkel az érzelmekkel és az isteni Gondviselésben bizakodva az a tervem, hogy még Húsvét előtt apostoli utazást tegyek Mexikóban és Kubában, hogy hirdessem Krisztus Szavát, hogy megerősödjön az a meggyőződés, hogy alkalmas az idő az igaz hittel, élő reménnyel és buzgó szeretettel végzett evangelizálásra.”

A pápa a Guadalupei Szűz anyai oltalmába ajánlotta tervezett útját és a latin-amerikai nemzetek jövőjét.

(ik)








All the contents on this site are copyrighted ©.