A pápa jövő év tavaszán Mexikóba és Kubába látogat – az örömhírt a Szentatya a Latin-Amerikáért
bemutatott szentmisén jelentette be hétfőn a Szent Péter bazilikában
Latin-Amerika sokszorozza meg erőfeszítéseit a nyomor, az igazságtalanság, az erőszak
és a bűnözés megszüntetésére. Ezt a felhívást tartalmazta a pápa homíliája hétfőn
délután a Szent Péter bazilikában bemutatott szentmise során, a Guadalupei Szent Szűz
emléknapján és a latin-amerikai államok függetlenségének második centenáriumi szertartásán.
Az ünnepi mise során a pápa bejelentette azt is, hogy még Húsvét előtt, feltehetően
tehát 2012 márciusában, lelkipásztori látogatást tesz Mexikóban és Kubában.
A
latin-amerikai egyház kérte és várta ezt a Szentatya által bemutatott szentmisét,
amellyel a földrész több országa függetlenségének 200. évfordulóját ünnepelte. Nem
véletlen ezért, hogy a szertartást élő adásban közvetítették a dél-amerikai országokban,
a Vatikáni Rádió maga pedig 6 különböző nyelven kísérte kommentárral. A szentmise
előtt a különböző országok zászlóival fiatalok az ünnepi oltárhoz vonultak.
A
Santo Domingo-i érsek, Nicolas de Jesús López Rodríguez imát intézett a Guadalupei
Szűzhöz, akinek tisztelete rendkívül elterjedt a földrész országaiban. Ez a tisztelet
1531-re nyúlik vissza, amikor Mexikóváros dombvidékén, a Tepeyac lejtőjén a Szűzanya
megjelent egy Juan Diego nevű azték férfinak, akit ma már a szentek sorában tisztelhetünk.
Máriának az indián férfi köpenyén feltűnt képmása egy barna arcú, sötét hajú bennszülött
asszony arcára emlékeztet.
A pápai mise részeit a Sixtus-kápolna mellett az
ún. „Misa criolla” – „kreol mise” dallamai kísérték, melyet Ariel Ramirez egy nemrég
elhunyt argentin zeneszerző komponált. A szentmisén megjelentek a latin-amerikai közélet,
diplomácia, művelődés képviselői és nagy számban a Rómában élő dél-amerikaiak. A római
helynökség nyílt levélben kérte e személyek munkáltatóit, hogy tegyék lehetővé részvételüket
a szentmisén.
Az imádságok és az énekek a földrész két fő nyelvén, spanyolul
és portugálul hangzottak fel. Hasonlóképpen a Szentatya is ezen a két nyelven és olaszul
mondta el szentbeszédét. A pápával együtt misézett államtitkára, Tarcisio Bertone
bíboros, Norberto Rivera Carrera bíboros, Mexikóváros érseke, Marc Ouellet bíboros,
a Latin-Amerikai Pápai Bizottság elnöke, Damasceno Assis bíboros, a brazíliai Aparecida
érseke, több más latin-amerikai egyházmegye bíborosa, érseke, püspöke.
A pápa
homíliájában mindenekelőtt köszöntötte a bíborosokat, püspököket, papokat, szerzeteseket
és a laikus hívek nagy seregét, akik azért gyűltek egybe a Szent Péter bazilikában,
hogy köszöntsék a latin-amerikai evangelizálás édesanyját és csillagát, a Guadalupei
Szűz Máriát. Megemlékezett mindazokról, akik ugyanebben az órában, lélekben csatlakoztak
az Istenhez emelt imádsághoz, a latin-amerikai országokról, amelyek ebben az időszakban
ünneplik függetlenségük bicentenáriumát. A történelmi, politikai, társadalmi különbözőségeken
túl most sokan hálát adnak a Mindenható Istennek a keresztény hit nagy ajándékáért,
amely hirdeti Jézus Krisztus halálának és feltámadásának megváltó misztériumát, hogy
a föld minden népének Őbenne legyen élete. Péter utóda is csatlakozni akart ehhez
az évfordulóhoz, hogy kifejezze az egyház örömét Isten nagy ajándékaiért, melyeket
végtelen jóságában kiárasztott e szeretett nemzetekre.
A Mexikóváros északi
domblejtőjén, Tepeyac-ban megjelent barna bőrű Mária, akinek arcvonásai ráíródtak
az indián Szent Juan Diego köpenyére, azt mondja magáról, hogy ő az igaz Isten anyja,
ő vezet mindig bennünket isteni Fiához, aki minden emberi lény méltóságának alapja,
akinek szeretete legyőzi a gonoszságot és a halált, és aki az öröm, a vigasz és a
reménység forrása.
A Boldogságos Szűz azzal, hogy igent mondott Isten hívására
kinyilvánította az embereknek Isten szeretetét. Mária a maga egyszerűségében és anyai
szíve által továbbra is mutatja számunkra az egyetlen világosságot és igazságot, Jézus
Krisztust, aki minden emberi élet értelmének végső válasza. Mária anyai szeretetével
gondját viseli Fia testvéreinek, akik ma még az élet zarándokútját járják veszélyek
és aggodalmak közepette, mígnem rátalálnak az örök hazára.
A mai történelmi
helyzetben, amelyben Latin-Amerika több országa függetlensége második centenáriumát
ünnepli, a földrész folytatja integrációs törekvéseit és a nemzetek körében főszerepet
játszik. A Szentatya szavai szerint ebben a mai helyzetben szükséges, hogy a földrész
népei megőrizzék hitéletük kincseit, történelmi-kulturális örökségük lendületét,
azáltal, hogy védelmezik az emberi életet és a családot, elősegítik a béke ügyét,
figyelmet szentelnek a nevelésnek és oktatásnak, hogy ezáltal a személyek képesek
legyenek sorsuk felelős irányítására. A Szentatya hangsúlyozta még a kiengesztelődés,
a testvériség, a szolidaritás, a környezetvédelem fontosságát, a nyomor, az írástudatlanság,
a korrupció, az igazságtalanság, az erőszak, a bűnözés és a drogkereskedelem leküzdését.
A Szentatya elődje, Boldog II. János Pál nyomán arra serkentette az egybegyűlteket,
hogy apostoli buzgósággal folytassák küldetésüket, hogy a latin-amerikai emberek szívében
egyre mélyebben gyökeret eresszen a Jézus Krisztusba vetett hit és Isten világossága
ragyogjon minden ember arcán, hogy mindenütt a szeretet győzedelmeskedjen. A Szentatya
végül bejelentette latin-amerikai utazásának szándékát.
„Ezekkel az érzelmekkel
és az isteni Gondviselésben bizakodva az a tervem, hogy még Húsvét előtt apostoli
utazást tegyek Mexikóban és Kubában, hogy hirdessem Krisztus Szavát, hogy megerősödjön
az a meggyőződés, hogy alkalmas az idő az igaz hittel, élő reménnyel és buzgó szeretettel
végzett evangelizálásra.”
A pápa a Guadalupei Szűz anyai oltalmába ajánlotta
tervezett útját és a latin-amerikai nemzetek jövőjét.