XVI. Benedek pápa ünnepi szentmiséje a Guadalupei Szűzanya emléknapján a Szentatya lelki zarándoklata a remény földrészén

December 12-én, hétfőn, a Guadalupei Szűzanya liturgikus emléknapján, délután fél 6-kor XVI. Benedek pápa ünnepélyes szentmisét mutatott be a vatikáni Szent Péter bazilikában a latin-amerikai és karib-tengeri országok függetlenségének 200. évfordulója alkalmából. A szertartásról, amely műsorunk rögzítésével egyidejűleg folyt, kedd esti adásunkban számolunk be.

Latin-Amerikában él a földkerekség katolikusainak csaknem fele. A térség országai közül elsőnek Haiti nyerte vissza nemzeti függetlenségét 207 évvel ezelőtt, 1804-ben. Az utolsó, az Egyesült Királysághoz tartozó Belize, mindössze 30 éve, 1981-ben vált önállóvá. A földrészen azonban számos nemzet nagyjából ugyanabban az időszakban, 1808 és 1814 között hirdette ki függetlenségét. A következő országokról van szó: Mexikó, Venezuela, Argentína, Kolumbia, Chile, Peru, Paraguay, Salvador, Uruguay és Bolívia.

A Szentatya elfogadta a Latin-Amerikai Pápai Bizottság kérését és csatlakozott azokhoz a megemlékezésekhez, amelyek a pápák által a „remény földrészén” zajlanak a bicentenárium alkalmából. Az ünnepi megemlékezés nem pusztán az állami és kulturális intézmények, hanem az egyes helyi egyházak számára is fontos esemény. A szertartásra meghívást kapott a Római Kúria valamint a latin-amerikai országok szentszéki és itáliai diplomáciai képviselői, a térség Rómában tanuló vagy dolgozó szerzetesei és szerzetesnői. A katolikus egyház ezzel a szertartással eredeti módon járul hozzá a megemlékezéshez a történelmi igazság fényében, hogy jobban megvilágítsa Latin-Amerika jelenlegi helyzetét, előmozdítva a béke és az igazságosság jövőjét. A bicentenáris ünnepségeken részt vesznek az állami vezetők, az egyes nemzetek közigazgatási felelősei, a regionális kormányok közötti szervek, az egyetemek, számos nem kormányzati szervezet, továbbá polgári, kulturális és katonai társulások képviselői. A helyi egyházak szintén közvetlenül érintettek a megemlékezésben, különös tekintettel a Latin-Amerikai Püspöki Tanácsra (CELAM), amely 1955-ben jött létre Rio de Janeiróban.

XVI. Benedek pápával koncelebrált Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár, Marc Ouellet bíboros, a Latin-Amerikai Püspöki Bizottság elnöke, Norberto Riviera bíboros az amerikai hispánok, valamint Raymundo Damasceno brazil bíboros, a földrészen élő luzitánok képviseletében.

A pápai szentmise kezdeményezője, a Latin-Amerikai Püspöki Bizottság (CAL) közleménye szerint ez a fontos esemény XVI. Benedek pápa egyfajta „spirituális zarándoklata” a latin-amerikai és karibi országokba. A Bizottságot XII. Piusz pápa hozta létre 1958-ban. Elnöke jelenleg Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa, főtitkára pedig az első világi ebben a tisztségben, Gúzman Carriquiry uruguayi professzor, aki mintegy 40 éve működik együtt a Szentszékkel. Rádiónknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a pápai szertartáson felhangzanak Ariel Ramírez argentin zeneszerző Kreol miséjének részletei is. Egyházi zenéről van szó, amely nagy visszhangra talál a latin-amerikai hívek körében. A hangszerek Észak-Argentínából és az Andok vidékéről származnak. Ha a Guadalupei Szűzanya Latin-Amerika hithirdetője, akkor miért ne lehetne ezt még jobban kifejezni a liturgiában a maga teljes szépségében és méltóságával? A szertartás elején minden latin-amerikai ország képviseletében két-két fiatal hétfőn délután öt órakor a nemzet zászlójával bevonult a Szent Péter bazilika központi hajójába és lerótta tiszteletét a Guadalupei Szűzanya kegyképe előtt, amelyet az oltárnál helyeztek el.

Tagadhatatlan, hogy a Mária tisztelet a latin-amerikai kereszténység egyik legfőbb jellemzője. A Szűzanya jelen van az Újvilágban a kereszténység megjelenésének kezdetétől fogva. A Mária tisztelet tehát olyan élő történelmi kifejezésmódja a keresztény hitéletnek, amely szorosan összefügg önazonosságával.

A Guadalupei Szűzanya 1531-ben jelent meg egy bennszülött indiánnak, Juan Diegónak, a mai Mexikóváros közelében. A látomás arra buzdította az egyszerű bennszülöttet, hogy menjen el a helyi ferences püspökhöz és építtessen vele templomot a jelenés helyén. A főpásztor nem hitt a látnoknak, akit arra kért, hogy hozzon egy bizonyítékot a jelenésről. A Szűzanya a legközelebbi találkozás alkalmával megjelölte azt a helyet, ahol a téli évszak ellenére rózsák nyíltak. Juan Diego egyszerű köntösében gyűjtötte össze a rózsákat és elvitte azokat Zumarraga püspökhöz. A főpásztor térdre hullott az elé táruló látvány előtt: a bennszülött szegényes öltözete, tilmája a Szűzanya képmásává változott.

A rózsák helyén megépült a Miasszonyunk székesegyház, amely ma is őrzi az eredeti, számtalan tudományos vizsgálatnak alávetett kegyképet. A világ leglátogatottabb kegyhelye évente csaknem 20 millió zarándokot vonz. December 12-én mintegy 10 millióan keresik fel a Guadalupei Mária szentélyt.

II. János Pál pápa 2002-ben iktatta a szentek sorába Juan Diegót.

A „tilma” nevet viselő agávé szálakból font köntösön egy 143 cm-es kegykép látható. A kreol arcvonású, mesztic Szűzanyát a mexikóiak szeretetteljesen Virgen Morena- nak nevezik. Ő a napba öltözött asszony, akit napsugarak vesznek körül, lába alatt a hold. A kegykép alján egy kis angyal látható, akinek szárnyait piros, fehér és zöld tollak díszítik. A Szűzanya vállát azúr köpeny borítja, míg rózsaszínű ruháján aranycsillagok ragyognak. Sötétviola öve azték szokás szerint jelzi, hogy áldott állapotban van. A tudományos vizsgálatokat már 1666-ban megkezdték és legutóbb a NASA mérnökei kerestek magyarázatot a tilmával kapcsolatos kérdésekre, a rendelkezésükre álló legmodernebb eszközökkel.

Megállapították többek között, hogy a szövet hőmérséklete állandóan 36,6 fok, mint egy élő ember testhőmérséklete. Mária övéhez sztetoszkópot közelítettek, amellyel tisztán kivehetővé vált a magzat szívverése – 115 pulzus percenként. Szemorvosi műszerekkel is megvizsgálták a kegyképet és felfedezték, hogy az ideghártya összehúzódik. A Mária köpenyén látható csillagok állása pontosan megfelel a valóságnak, úgy helyezkednek el, mint ahogy a mexikói égbolton a téli napforduló idején.

A NASA tudósai szerint a tilmán látható színek nem állíthatók elő földi eszközökkel. A festés a szövet felett lebeg, anélkül, hogy ahhoz hozzáérne.

A Szűzanya nyakában látható kereszt a kereszténység inkulturációját jelképezi az azték társadalomban.

(vm)