„A boldogságot Isten által nyerhetjük el” – a Szentatya tanítása Jézus hálaadásáról
a szerdai általános kihallgatáson
A szerdai pápai kihallgatásra érkező zarándokok ezúttal a vatikáni VI. Pál teremben
gyűltek össze, hogy meghallgassák XVI. Benedek tanítását, amelyet az elmúlt időszakban
az imádságnak szentelt. Ez alkalommal Jézus hálaadásáról elmélkedett, amelyet Máté
és Lukács evangéliumában olvashatunk. „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura,
mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kisdedeknek jelentetted ki”
(Lk 10,21) – hangzanak Jézus szavai kifejezve az Atyának szóló elismerését és örömteli
egyetértését. Jézus Atyának szólítja az Istent kifejezve ezáltal azt, hogy ő a Fiú,
aki teljes szeretetközösségben van az Atyával – magyarázta a Szentatya. Ez Jézus imáinak
forrása és középpontja.
„Mindent átadott nekem Atyám: senki más nem ismeri
a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú
ki akarja jelenteni” (Lk 10, 22) – folytatódik Jézus hálaadása. Jézus tehát hangsúlyozza,
hogy csakis a Fiú az, aki valóban ismeri az Atyát. Emberi kapcsolatainkat megfigyelve
mi magunk is látjuk, hogy valamilyen módon belsőleg kötődünk embertársunkhoz és tudjuk,
hogy nem ismerhetjük meg a másikat, ha nem vagyunk vele szeretetközösségben. Jézus
hálaadásában rámutat arra, hogy Isten megismerése csakis a vele való szeretetközösség
révén valósulhat meg: a másikkal való szeretetközösség által válok képessé arra, hogy
megismerjem embertársamat – magyarázta a pápa. Az Istent csak a Fiú ismeri igazán,
ami azt is jelenti, hogy csakis Ő tudja felfedni előttünk, hogy ki is valójában az
Isten.
Jézus az Atyát a „menny és föld Urának” is nevezi imájában, amellyel
teremtő mivoltára utal. A Fiú e szeretettervbe illeszkedik bele, amelynek csúcsa és
beteljesítője.
Vajon a Fiú kinek kívánja kinyilatkoztatni Isten misztériumait?
– tette fel a kérdést Benedek pápa. Jézus hálaadó imájából kiderül, hogy az Atyával
teljes egyetértésben a kicsinyek felé fordul. Az isteni kinyilatkoztatás ugyanis nem
a földön uralkodó elképzelések szerint működik, vagyis nem a hatalommal rendelkező
és tudományokban jártas embereknek szól, hanem a „kisdedeknek” az Atya akarata szerint.
Mi is Krisztusban és Krisztussal egységbe kerülhetünk az Atya akaratával az ő fiaivá
válva ezáltal – hangoztatta a pápa.
De kik is valójában a kicsinyek? Mit jelent
kisdednek lenni? Miként forduljunk imáinkban az Úrhoz? Jézus a Hegyi beszédben választ
ad ezekre a kérdésekre: „Boldogok a tisztaszívűek: ők meglátják Istent” (Mt 5,8).
A szív tisztasága az, amely lehetővé teszi Isten arcának felfedezését Jézus Krisztusban.
Ehhez a gyermekek egyszerű szívével kell látnunk tudva azt, hogy szükségünk van Istenre
életünkben.
A Szentatya Jézus hálaadásával kapcsolatban még két dolgot emelt
ki katekézisében. Lukács evangélista szerint Jézus „abban az órában fölujjongott a
Szentlélekben”. Jézus e szavakkal hív bennünket arra, hogy mi is nyíljunk meg a Szentlélek
világosságára, ugyanis „gyöngeségünkben segítségünkre van a Lélek is, mert nem tudjuk,
hogyan imádkozzunk helyesen” – írja Pál apostol (Róm 8,26-27). Majd Jézus ezt kéri
tőlünk: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én
felüdítelek titeket” (Mt 11,28). Azt kéri még tőlünk, hogy kövessük az Isten egyszülött
Fiát, aki teljes szeretetközösségben van az Atyával.
XVI. Benedek pápa tanítása
végén arra bátorított, hogy a Szentlélek adománya által mi is Istenhez fordulhatunk
az imában és Atyánknak szólíthatjuk Őt. Ehhez azonban a kicsinyek szívével kell látnunk
elismerve azt, hogy életünket nem építhetjük egyedül, mert ehhez Istenre van szükségünk
– fejezte be tanítását a Szentatya az általános kihallgatás alkalmával.