„Nagy élményt jelentett számomra budapesti látogatásom” – interjú Nicola Bux atyával, a „Mélyülő hittel a szentmisén”c. kötet szerzőjével

November 11-én mutatták be a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében Don Nicola Bux: „Mélyülő hittel a szentmisén” c. könyvének magyar fordítását. Bux atya a dél-olaszországi Bari egyházmegye papja, jelenleg négy vatikáni dikasztérium konzultora. XVI. Benedek pápa nevezte ki a Pápai Liturgikus Szertartások Hivatalának tanácsadójává.

Megkérdeztük Bux atyát, hogy milyen emlékekkel tért vissza budapesti látogatásáról?

Bux atya: - Rendkívüli benyomásokkal tértem vissza, mivel mintegy százan vettek részt a könyvbemutatón, főleg fiatalok a budapesti Sapientia Hittudományi Főiskola székházában. Mindnyájan nagy érdeklődéssel kísérik a katolikus liturgia jelenlegi helyzetét. A könyvet Pákozdi István professzor szerkesztette, a fordítást pedig a Sapientia Főiskola tanárainak egy csoportja készítette. A kötet 700 példányban jelent meg, amelyből már 100 még aznap este elfogyott. Nagyon érdekes volt továbbá a szentmise, amelyet a római rítus rendkívüli formájában mutattunk be másnap. Ezen szintén nagyon sok fiatal vett részt áhítattal és lelki felkészültséggel.

Arra a kérdésre, hogy hogyan kell értelmezni XVI. Benedek pápa liturgikus törekvéseit, Bux atya a következőket válaszolta:

XVI. Benedek pápa abban az értelemben folytatja a liturgikus reformot, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a liturgiára, vagyis Isten imádására. Az a cél, hogy napjaink embere, aki vagy elveszítette hitét, vagy éppen keresi azt, találkozhasson az Úrral pontosan a legmegfelelőbb helyen és időben, vagyis a szent liturgiában. Ezért helyezi a pápa a keresztet az oltárra, ezért áldoztatja szájba a térdeplő híveket. Ezek azok a jelek, amelyek minden papnak, minden püspöknek szólnak, hogy a szívekben ismét felébredjen a „sacrum” iránti érzék. Az embernek szüksége van Istenre, és szüksége van arra, hogy imádja Istent, mert az ember ezáltal üdvözül.

A római katolikus rítus jellemzőit a II. Vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója világosan meghatározza. Leszögezi, hogy meg kell menteni a római rítus egységét. Ez azt jelenti, hogy megőrizzük a szentmisében a liturgikus rendet, és a latin nyelvű részeket. A latin ugyanis az egyház egyetemes nyelve, amely kifejezi a katolikus egységet. Meg kell óvni a helyi szempontokat is, az olvasmányok és a hívek könyörgései a helyi nyelven hangozzanak el. Meg kell őrizni a római rítust és a helyi sajátosságokat. Ne feledjük, hogy a katolikus egyházban a római rítus a legelterjedtebb. Vannak kisebb rítusok is, mint például az ambroziánus rítus, vagy a keleti szertartások, a bizánci és így tovább.

Bux prelátus november 23-án részt vett egy vatikáni konferencián, amelyen XII. Piusz és a II. vatikáni zsinat összefüggését elevenítették fel. Felszólalt P. Peter Gumpel SJ is, a pápa boldoggá avatási eljárásának relátora.

Bux atya elmondta: ez az összejövetel ismét arra világított rá, hogy a zsinat nem hirtelen született. Természetesen XXIII. János pápa hívta össze, de amint Szent Pál mondja, van, aki vet, van, aki arat. Az első magvető XI. Piusz pápa volt, majd őt követte XII. Piusz pápa. Dokumentumok bizonyítják, hogy ők indították el a zsinatot előkészítő folyamatot. Ez azt mutatja, hogy az egyházban folyamatosság van, nincs szakadás, mint ahogy a Szentatya ezt tanítja. Természetesen az előkészítő munkákat, mint mindig az egyház történetében, a megfelelő pillanatban felülvizsgálják, elmélyítik. Soha ne állítsuk szembe egymással az egyház történelmi szakaszait, mert Krisztus egyháza egyetlen, és Róma püspökei apostoli folytonosságban követik egymást Péter székében – mondta műsorunknak adott interjújában Don Nicola Bux, a Pápai Liturgikus Szertartások Hivatalának tanácsadója.

(vm)