„Legyetek éberek!” – a Szentatya Úrangyala imádsága Advent első vasárnapján

XVI. Benedek pápa Advent első vasárnapján mondott Úrangyala imádsága alkalmával a Szent Péter térre összegyűlt híveket a liturgikus év kezdetére emlékeztette. E csodálatos időszakban a szívek Krisztus újbóli eljövetelét várják megemlékezve arról, hogy dicsőséges isteni mivoltából a halandó ember testébe öltözött.

„Legyetek éberek!” (Mk 13,37) – idézte a Szentatya Jézus felhívásának szavait, amelyet nemcsak tanítványaihoz, hanem minden emberhez intézett. Arra emlékeztet ezáltal, hogy az élet a világi dimenziókon „túlra” tekint egy kis palántához hasonlóan, amely a földből kihajtva az ég felé virágzik. Az ember egy gondolkodó kis élőlény – mondta a Szentatya –, aki szabadsággal és felelősséggel van felruházva. Élete végén azonban el kell számolnia azzal, hogy hogyan élt, hogyan hasznosította képességeit: csak magáénak érezte, vagy embertársai javára fordította azokat.

„Nincs senki, aki segítségül hívná nevedet, aki fölkelne és beléd kapaszkodna. Mert elrejtetted előlünk arcodat, és kiszolgáltattál minket bűneink hatalmának” (Iz 64,6) – hangzik Izajás próféta imája. Ezek a sorok a mai modern világ helyzetére emlékeztetnek – magyarázta Benedek pápa. A városokra, ahol az élet névtelenné és horizontálissá válik, nem az égre szegezi tekintetét; ahol Isten hiányzik a mindennapokból és az ember az egyetlen úr, mintha ő maga lenne az élet megalkotója és egyetlen irányítója. Úgy tűnik, hogy minden az embertől függ. Ebben a tökéletesnek tűnő világban azonban természeti, társadalmi katasztrófák sújtanak azt az érzést keltve, hogy Isten elhagyta ezt a világot, magára hagyta az embereket.

A világ valódi ura nem az ember, hanem az Isten – hangoztatta a Szentatya. Az Evangélium figyelmeztet: „Legyetek éberek!”, ugyanis nem tudjátok, hogy mikor érkezik meg a ház ura, éjjel vagy hajnalban, kakasszóra vagy pirkadatkor. Az Advent időszaka minden évben lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk életünk értelmére, amely Istenre tekint. „Mégis Urunk, te vagy a mi atyánk; mi vagyunk az anyag, és te aki formálsz, a te kezed műve vagyunk mindnyájan” (Iz 64,7) – fohászkodott beszéde végén Izajás próféta szavaival a Szentatya.

Az Úrangyala imádságot követően XVI. Benedek pápa megemlékezett a Dél-afrikai Köztársaság városában, Durban-ban november 28-án, hétfőn megkezdődött ENSZ csúcstalálkozóról, ahol az éghajlatváltozásról és a „kiotói jegyzőkönyv”-ről tanácskoznak. Benedek pápa annak a reményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség részéről felelősségteljes, egységes és megvalósítható megegyezés és megoldás születik erre a nagy aggodalomra okot adó jelenségre, továbbá reméli, hogy a felek figyelembe veszik a szegény népek és a jövő nemzedékeinek szükségleteit.

Végül a Szentatya vasárnapi Úrangyala imádsága végén szép Adventet kívánt mindenkinek.

(hh)