„Gaudí és a barcelonai Sagrada Família. Művészet, tudomány és spiritualitás” – kiállítás
nyílt a Vatikánban a neves katalán építészről és művéről
„Megrendelőmnek nincs sietős dolga” – mondta Antoni Gaudí az 1800-as évek végén, miután
megbízást kapott egy barcelonai templom megépítésére. A neves katalán művész szavait
idézte beszédében Lluís Martínez Sistach bíboros, barcelonai érsek a kiállítást bemutató
sajtókonferencián, amelyre november 24-én, csütörtökön került sor a Szentszék Sajtótermének
II. János Pálról elnevezett aulájában.
A Gaudíról és remekművéről szóló tárlat
január 15-ig lesz megtekinthető a Szent Péter téri kolonnád Nagy Károly-szárnyában.
Sistach bíboros elmondta, hogy a kiállítással köszönetet kíván mondani a katalán hívek
közössége XVI. Benedek pápának 2010-es apostoli látogatásáért, amelynek alkalmával
felszentelte és bazilika rangra emelte Gaudí befejezetlen remekművét.
Antoni
Gaudí zseniális építész, példamutató keresztény és katalán ember volt – jellemezte
a főpásztor a művészt. Műve, a Sagrada Família – mint ahogy azt a Szentatya is mondta
– a láthatatlan Isten egy látható jele, jelenléte nagyon fontos a sokszor vallásilag
közömbös nyugat-európai ember számára. A bazilika küldetése, hogy felébressze az elszenderült
szíveket, felmagasztalja a hitet, melegséget adjon a segítő szeretetnek. Benedek pápa
így fogalmazott: „Gaudí egyesítette ihletének forrásait, amelyekből ő maga is táplálkozott,
mint ember, mint hívő és mint építész. Ezek pedig a természet könyve, a Szentírás
könyve és a Liturgia könyve. Gaudí így egyesítette a valós világot az üdvösségtörténettel,
mint ahogyan azt a Biblia is leírja és a Liturgia pedig jelenvalóvá tesz. Gaudí megnyitotta
lelkét Isten előtt és képessé vált arra, hogy e városban a szépség, a hit és a remény
számára méltó helyet teremtsen, ahol az Isten és az ember találkozása létrejöhet”.
Sistach bíboros a katalán kultúra XIX. századi újjászületéséről szólva elmondta,
hogy Antoni Gaudí a hit és művészet közötti párbeszéd egyik legegyetemesebb képviselője,
amelynek csodálatos példája a Sagrada Família bazilika. A katalán Joan Maragall katolikus
költő így fogalmazott Gaudí művéről. „Ez már több, mint építészet, ez költészet”.
A barcelonai érsek a Sagrada Família építési munkálataival kapcsolatban elmondta,
hogy külsőleg még 10 torony, három kápolna, két sekrestye és a kolostor épülete hiányzik
annak a reményének adva hangot, hogy ezek az építkezések 2026-ra, Gaudí halálának
évfordulójára befejeződnek.
A csütörtöki sajtótájékoztatón felszólalt még
többek között Joan Rigol katalán politikus és a katalán művész és építész, Daniel
Giralt-Miracle is. A művészettörténész – aki részt vett a vatikáni kiállítás összeállításában
– a tárlat felépítéséről szólt, amely három nagyobb részre oszlik: a művészet, a tudomány
és a spiritualitás témaköreire. E három fogalom jól jellemzi Antoni Gaudí személyiségét
is – hangsúlyozta a katalán művész. Művészete sajátos nyelvezettel, szimbolikával
rendelkezik. Ezért a kiállítás első része a Gaudí féle esztétikába vezeti el a látogatót,
színeinek, formáinak, téralkotásának világába. A második rész a tudománynak van szentelve.
Köztudott, hogy Gaudí már kisdiák korában kiemelkedett matematikából, geometriából.
A tárlat tudományos része a Sagrada Família építésének technikai aspektusait
mutatja be – mondta Giralt-Miracle. A harmadik és egyben utolsó rész a spiritualitás,
Gaudí építészetének lelkiségét szemlélteti, ugyanis a Sagrada Família Gaudíjának bemutatása
nem teljes, ha csak művészeti és tudományos oldalról vizsgálják. Gaudí építészeti
terve Jézus életét ismerteti és a keresztény üzenet legalapvetőbb igazságait fedi
fel. A még hatásosabb bemutatás érdekében számos, a művész által tervezett liturgikus
tárgy is látható, amelyeket a Sagrada Família számára készített.
A sajtótájékoztatón
felszólalók között volt a kiállítást támogató Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco
Ravasi bíboros is, aki a ma oly aktuális témáról, az építészet és a szakralitás közti
kapcsolatról szólt. A géniusz Gaudí megtalálta a módját annak, hogy hogyan lehet gyümölcsöző
párbeszédet teremteni a művészet által és még ma arra tanítja a XXI. század művészeit,
hogy mit is jelent a szakrális tér megalkotása. A Sagrada Família bazilikában azt
érezzük, mintha a templom egy élő teremtmény lenne, amely egy népet is bemutat. Kifejezi
a történelmére, gyökereire, nyelvére, kultúrájára és lelkiségére oly büszke Katalóniát
és tanúságot tesz mélységes hitéről – magyarázta Ravasi bíboros.