„Szilárd személyes hitre van szükség ahhoz, hogy a világi hívek a közéletben is meghatározó
tanúságot tehessenek” – a pápa beszéde a Világiak Pápai Tanácsa plenáris üléséhez
A dikasztérium november 24-e és 26-a között tartja XXV. plenáris ülését, amelynek
témája: „Isten kérdése ma”. Alcíme pedig XVI. Benedek pápa „A világ világossága” c.
könyvéből vett idézet: „Vajon nem kellene ismét Istentől kiindulva mindent újrakezdenünk?”.
A Szentatya beszédében utalt a dikasztérium legutóbbi plenáris ülésére, amelyet
követően két fontos rendezvényt tartottak: az ázsiai világi hívek kongresszusát és
a madridi Ifjúsági Világtalálkozót. Ezek az események jelentősek az egyházi élet távlatait
tekintve is, mivel jövőre kerül sor az új evangelizálás témájának szentelt püspöki
szinódusra, valamint a Hit évének megnyitására.
Az ázsiai kongresszust tavaly
tartották Szöulban a koreai helyi egyház segítségével. A hatalmas földrészen különféle
népek, kultúrák és ősi eredetű vallások élnek együtt, de a keresztény üzenet még csak
egy kisebbséghez jutott el. Az ázsiai keresztények gyakran nehéz környezetben élik
meg hitüket, olykor valóságos üldöztetésnek vannak kitéve. Ezek a testvéreink csodálatra
méltó módon élik meg Krisztushoz való csatlakozásukat. Hitüknek köszönhetően a harmadik
évezred egyháza számára az evangelizáció nagy távlatai nyílnak meg Ázsiában. A pápa
elismeréssel nyugtázta, hogy a Világiak Pápai Tanácsa hasonló kongresszust szervez
jövőre Kamerunban, az afrikai világi hívek számára.
A madridi Ifjúsági Világtalálkozó
a fény, az öröm és a remény rendkívüli megnyilvánulása volt, amely beragyogta az öreg
Európát és az egész világot. Senki sem maradhatott közömbös és senki sem gondolhatta,
hogy Isten kérdése jelentéktelen a mai ember számára – mondta beszédében XVI. Benedek
pápa. Utalással a Világiak Pápai Tanácsa plenáris ülésének témájára, a Szentatya
leszögezte: soha ne fáradjunk bele abba, hogy újból és újból felvessük Isten kérdését,
hogy újrakezdjünk mindent Istentől kiindulva, hogy visszaadjuk az embereknek dimenzióik
összességét, teljes méltóságukat. Korunk jellemző gondolkodásmódja, amely lemond bármiféle
természetfeletti vonatkozásról, képtelen arra, hogy megértse és megőrizze azt, ami
emberi. Ennek a mentalitásnak a terjedése okozta a jelenlegi válságot, amely elsősorban
nem gazdasági és társadalmi jellegű, hanem mindenekelőtt az értékek válsága. Az ember
arra törekszik, hogy életét csak a pozitivizmus, a kiszámítható, a lemérhető szerint
rendezze be. Ebben az összefüggésben Isten kérdése csak egy a sok kérdés közül.
Az
a személy, aki felébreszti magában az Istenre vonatkozó kérdést, megnyílik a reménynek,
amelyben lehet bízni, amelyért érdemes szembenézni a jelen nehézségeivel (vö. Spe
salvi, 1). Az Istenre vonatkozó kérdést csak akkor lehet felébreszteni, ha találkozunk
olyan személlyel, aki megkapta a hit ajándékát és életerős kapcsolat fűzi az Úrhoz.
Istent azokon a férfiakon és nőkön keresztül ismerhetjük meg, akik már ismerik őt.
Ezért nagyon fontos a világi hívek szerepe, küldetése az egyházban. Tegyenek tanúságot
arról, hogy Isten kérdése fontos a gondolkodás és a cselekvés minden területén: a
családban, a munkahelyen, a politikai és gazdasági életben. A mai embernek szüksége
van arra, hogy saját szemével lássa: Istennel vagy Isten nélkül minden megváltozik.
A természetfelettit kizáró gondolkodás kihívást jelent a keresztények számára
is. Arra készteti őket, hogy eltökéltebben állítsák vissza Istent életük központi
helyére. A keresztények is a jelen világban élnek és osztoznak koruk aggasztó nehézségeiben.
Ezért sürgető szükség van arra, hogy számukra Isten legyen a vonatkozási pont életük
alapvető döntéseiben. Korunk nagy kihívására úgy válaszolhatunk, ha szívünkben megtérünk;
hogy a keresztség, ami a világ világosságává és a föld sójává tett bennünket, valóban
átalakíthasson minket. Az egyház küldetésének szüksége van minden tagja, különösen
a világi hívek hozzájárulására – mondta végül a pápa, áldását adva a Világiak Pápai
Tanácsa plenáris ülésének résztvevőire.