A négy évtizede fennálló Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának ünnepi ülése egyben előkészület az Új Evangelizációval foglalkozó püspöki szinódusra – Erdő Péter bíboros, a CCEE elnökének beszéde

November 22-én, kedden reggel Rómában megkezdődött az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának ünnepi ülése „Európa és az Új Evangelizáció” szeminárium keretében. Az alapításának 40. évfordulóját ünneplő CCEE és az Új Evangelizáció Pápai Tanács közösen szervezte a találkozót, amelyet Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár nyitott meg. Ezt követte Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Tanács elnökének bevezető beszéde.

A bíboros rámutatott a CCEE legfőbb hivatására, amely nem más, mint hogy elősegítse a földrész püspöki konferenciái közötti együttműködést a lelkipásztori élet minden területén, különösen a püspökök és munkatársaik között.

A CCEE 2010-ben, a Szentatya előző évben megjelent enciklikájából merítve, új bizottságot hozott létre „Caritas in veritate” néven olyan szociális témák elmélyítésére, mint a migráció, a környezetvédelem, az igazságosság és a béke.

A bíboros örömmel jelentette be, hogy 2013 szeptemberében a spanyolországi Granadában rendezik meg a második Európai Katolikus Szociális Napokat. Az elsőt a CCEE és a COMECE, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa közösen szervezték.

Erdő Péter bíboros megelégedésének adott hangot, hogy az utóbbi években megnövekedett a keleti rítusú katolikus egyházak láthatósága és jelentősége az európai helyi egyház összefüggésében. A vasfüggöny lehullása lehetővé tette ezeknek az egyházaknak, amelyek drága árat fizettek Rómához való hűségükért, hogy kijöjjenek a katakombákból, tevékeny valósággá váljanak és elismerjék őket helyi szinten.

Egy másik érdekes terület, amely az utóbbi nyolc évben fejlődött ki, az afrikai püspökökhöz fűződő kapcsolatokat érinti. 2004-ben került sor az afrikai és európai püspökök első közös szimpóziumára. Az ezt követő években három szemináriumon vitatták meg a két földrész főpásztorai a közös érdeklődést kiváltó témákat. Most egy második szimpóziumot szerveznek, amely jövő februárban Európa és Afrika mintegy 80 püspökét gyűjti egybe. Ez a második szimpózium egyben a 2012-es új evangelizációval foglalkozó püspöki szinódus előkészítse is – mondta beszédében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa küldetésének egyik központi témája az ökumenikus párbeszéd. Az egységtörekvés nem egyfajta szabadon választható cselekvés az európai helyi egyház számára, nem függ külső vagy érzelmi tényezőktől, hanem azt jelenti, hogy engedelmeskedünk Jézus Krisztus akaratának. Tőle jön majd a világosság és a szükséges erő ahhoz, hogy az egyház egysége láthatóvá váljon. A CCEE és a KEK – az Európai Egyházak Tanácsa – közös erőfeszítéssel törekszik a kezdetektől fogva az ökumenizmus előmozdítására.

A közös bizottság évi találkozóján túl, amelyen a két szerv elnökségi tagjai vesznek részt, az utóbbi 40 évben több sajátosan fontos eseményt szerveztek, amelyek a következők: a három ökumenikus nagygyűlés – 1989-ben Bázelben, 1997-ben Grazban, 2007-ben Nagyszebenben -, valamint az Ökumenikus Charta, amelyet közösen írtak alá 2001-ben Strasbourgban.
A CCEE néhány éve, az európai ortodox egyházakkal közösen életre hívta a Katolikus-Ortodox Fórumot, amelyen megvitatják a földrész lelkipásztori és szociális kérdéseit.

Az Európai Unió tagállamainak püspöki konferenciái a vatikáni Államtitkárság erre vonatkozó döntése alapján létrehoztak a COMECE-vel együtt egy bizottságot, amely figyelemmel kísér minden olyan tevékenységet, amely az EU szerveit érinti. Erdő Péter bíboros idézte XVI. Benedek pápa Santiago de Compostelában tavaly mondott szavait, amelyekkel összefoglalta az egyháznak a társadalmi élethez való hozzájárulását: „Isten létezik és Ő az, aki életet adott nekünk”. Az egyháznak az európai intézményekhez való kapcsolatát éppen ez a meggyőződés határozza meg: semmi sem idegen Istentől, és következésképpen az egyháztól, ami az ember számára érdekes lehet.

A CCEE szerény eszközökkel, de nagy szaktudással arra törekszik, hogy az egyházi kapcsolattartás más formáit is kifejlessze, felhasználva a technológia által felkínált új eszközöket.
A CCEE weboldala mellett éppen ezekben a napokban fejlesztik ki egy európai portál megvalósítását, amelynek neve: „EuroCathInfo”. Remélhetőleg még Karácsony előtt életbe lép ez az új internetes oldal, amely lehetőséget ad minden püspöki konferenciának, hogy közzétehesse a földrész egyházának legfontosabb híreit.

Erdő Péter bíboros ezután rátért az Európát jelenleg sújtó drámai kérdések elemzésére. A földrész számos országában a gazdasági élet súlyos válsága komoly következményekkel jár a társadalom és az egyének életére egyaránt. Még mélyebb és alattomosabb azonban az etikai és antropológiai válság, amely befészkeli magát főleg a családok életébe, az oktatási intézményekbe, a tömegtájékoztatási eszközökbe. Az egyház, művein és szavain keresztül, de főleg a közéletben elkötelezett számos keresztény révén, a szükséget szenvedők mellé kíván állni, hogy megmutassa a válságból kivezető utat.

Ahhoz, hogy erre az útra eljussunk, alapvetően szükséges, hogy megnyissuk értelmünket és szívünket Istennek. Csak így változtathatjuk meg saját életünk és a társadalom életének távlatait, mint ahogy erre két évvel ezelőtt Szentatyánk is emlékeztetett „Caritas in veritate” k. enciklikájában.

Erdő Péter bíboros köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az Isten iránti szeretettől vezérelve, gyakran hitellenes környezetben azért küzdenek, hogy Európában és a különböző államokban érvényre juttassák azokat a nagy értékeket, amelyeket Krisztus tanított meg nekünk. E személyek nélkül sokkal nehezebb lenne a helyzet Európában.

Sajnos ma, a vallásszabadság helyzetét elemző szakértők szerint a hitük miatt leginkább üldözött személyek éppen a keresztények.
Az a tény, hogy ma Európában a keresztényüldözés nem olyan erőteljes, mint egyéb földrészeken, nem feledtetheti velünk azt, hogy az európai társadalmakban is tapasztalhatjuk a keresztények diszkriminációját. Ilyen eseteket sorol fel a Keresztények Elleni Intolerancia és Diszkrimináció Európai Megfigyelő Központja.

A Szentatya idei béke világnapi üzenetében annak a kívánságának adott hangot, hogy Nyugaton, főleg Európában is szűnjenek meg a keresztényekkel szembeni ellenségeskedések és előítéletek. Európa ehelyett engesztelődjön ki saját keresztény gyökereivel, amelyek alapvetően fontosak ahhoz, hogy megértse múltbeli és jelenlegi szerepét, illetve azt, hogy mit kíván tenni a jövőben. Így lesz képes arra, hogy megtapasztalja az igazságosságot, az egyetértést és a békét, őszinte párbeszédet folytatva minden néppel.

Európa helyi egyháza elkötelezi magát a társadalom megújításában, megújult és korszerű formában hirdetve az evangéliumi Jó Hírt, az Új Evangelizáció szellemében. A CCEE fennállása 40. évfordulójának megünneplését éppen az új evangelizációra szóló meghívással kívánta egybekötni. Az egy hónappal ezelőtt Albániában megtartott plenáris ülésén, valamint a két héttel ezelőtt, a keleti rítusú katolikus főpásztorokkal Nagyváradon megrendezett találkozón is már foglalkoztak ezzel a témával.

A mostani ülés is tudatosítani kívánja: a kultúrának és a politikának az Abszolútra van szüksége ahhoz, hogy szolgálhassa az emberek valódi javát.
Korunk rendkívül szekularizált, ugyanakkor paradox módon szomjúhozza Istent és az élet értelmét. A kérdés az, hogy hogyan hirdessük Krisztust azoknak, akiket látszólag nem érdekel üzenete? – tette fel a kérdést Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, majd három szempontra mutatott rá.

Először is sokan vannak mind Kelet- mind Nyugat-Európában, akik nagy lelkesedéssel már megkezdték az új evangelizálást. Másodszor, a mai kor emberének, aki különösen érzékeny az audiovizuális hatásokra, az egyház, tanítása, a művészet és a liturgia révén Isten misztériuma felé irányíthatja az istenkeresők tekintetét. Harmadszor pedig ne feledjük, hogy az evangelizálás mindig szükségszerűen együtt jár a mindennapok szeretet cselekedeteivel.

Az Új Evangelizáció tehát Kairos, vagyis megfelelő időszak arra, hogy felébresszük hitünket. Nem szociológiai módszer, hanem missziós erőfeszítés, amelyre ott van szükség, ahol már ismerik a kereszténységet, de ahol a kultúra kezd eltávolodni a hittől.

A CCEE elkötelezte magát az új evangelizációban. Követve a Szentlélek sugallatát, Isten Anyjának és Európa védőszentjeinek oltalmával közre kíván működni a Szentatyával és mindenkivel, akinek célja, hogy visszaadja igazi ízét korunkban az emberi életnek – fejezte be beszédét a CCEE római ünnepi ülésén Erdő Péter bíboros, a szervezet elnöke.

Az ünnepi ülésen részt vett Janka Ferenc görögkatolikus pap, a CCEE főtitkár-helyettese, valamint Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete.

A kedd délelőtti ülést Salvatore Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke zárta le.

A CCEE képviselőit november 25-én, pénteken XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadja.

(vm)