Bécsi megemlékezés az '56-os forradalomról és Mindszenty bíborosról

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának tudósítása:

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. és Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Bécsbe érkezésének 40. évfordulója alkalmából megemlékezés volt október 22-23-án, a bécsi Pázmáneumban.

Az ünnep előestéjének szentmiséjét S.E.R. Dr. Cserháti Ferenc, a külföldön élő katolikus magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök mutatta be. Cserháti püspök hangsúlyozta a misszió fontosságát és kiemelte Mindszenty bíboros 1971 utáni fáradhatatlan apostoli buzgóságát az emigráns magyarok körében, szerte a világon. „Vállalta száműzetésbe kényszerült honfitársai lelki és szellemi irányítását és lett minden Istenét, hazáját és egyházát szerető magyar ragyogó példaképe.” – fogalmazott Cserháti Ferenc. Idézte, amit a Hercegprímás a 40 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban írt:

„Amikor elindultam szomorú száműzetésembe, némi vigasztalást találtam abban a gondolatban, hogyha Isten éltet és erőt ad, külföldön is szolgálhatok három életfontosságú célt. Először, mint Magyarország főpásztora gondjaimba veszem a több százezer hazátlan magyar katolikust, másodszor Emlékirataim kiadásával figyelmeztethetem a még szabad világot a bolsevizmusnak egyre növekvő és terjeszkedő veszélyére, harmadszor néha talán adódik alkalom, hogy szószólója legyek tragikus sorsú népünk ügyének.”

Aztán így folytatja: „Nélkülözve a segédpüspököket magam indultam el lelkipásztori körútra, helyről helyre magyar hívek közé és őket arra kértem, hogy őrizzék meg idegenben is a magyarság, a keresztény erkölcsiség kulturális hagyományát.” Püspök atya elmondta, hogy ilyen értelemben Mindszenty utódjának érzi magát, hiszen az ő munkáját folytatja, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásában, aki: „mindmáig meghatározza a nyugati magyarság lelki szolgálatát és életét, és aki a világban szétszóródott magyarság hű pásztora és igaz atyja volt.”

A mise után Haris László fotókiállításának megnyitójára került sor: 1956 gyermekszemmel címmel. A kiállítás anyaga az a 14 felvétel, amelyek a fotóművész 13 éves korában készített kb. 50 képéből – véletlenszerűen - megmaradtak. A többit a házkutatástól való indokolt félelmében elégette. Torzó ez a kiállítás és mégis teljes, mert magán hordja annak a történelmi helyzetnek, az ’50-es ’60-as éveknek torz voltát.

Sokatmondó a szétlőtt Rókus kápolna, az ásatások a Köztársaság téren, a kilőtt orosz tank, A SZABAD NÉP feliratból a megfelelő betűk leverésével kialakuló A NÉP lakonikus tömörségű üzenete, és a forradalom tisztaságát jelképező utcai gyűjtés képe. Nem szenzációhajhász képek ezek, de lényegre törőek. Bennük van a gyermek naiv és gyanútlan rácsodálkozása, kíváncsisága, a feltétlen igazmondás evidenciája és a mérnöki pontosság, a képi és tartalmi lényegre fókuszálás, ami segíti a nézőt, hogy megértse, és ne feledje az ’56-ban történtek szörnyűségét, s ugyanakkor felemelő voltát.

Ezt követően a budapesti Kovász Egyesület Kulturális csoportjának Mindszenty előadását tekinthették még az egybegyűltek. A vetítettképes, zenés műsorban életrajzi adatok mellett szemelvények hangzottak el a Hercegprímás írásaiból és Dr. Horváth Attila a PPKE jog professzora, egyetemi docens beszélt Mindszenty bíboros alakjáról.

Október 23-án délután Szuvenír címmel Benedikty Horváth Tamás ’56-os témájú regénye alapján készült monodráma pódium-előadása hangzott el Erdélyi György előadásában. Sanyit, a nyugatra induló és magának emlékbe egy éleslőszert választó fiút kétszer fejbe lövik, ám életben marad. A megrázó mű a halottak között fekvő fiatal agóniáját, testi-lelki gyötrelmét, vízióit tárja a hallgatók elé, így mutatva be 1956-ot.

A Ripka János csellóján megszólaló Bach művek jól illettek az est hangulatába.

Ezt követően Dr. Szabó Csaba a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese ünnepi megemlékezés keretében idézte fel Mindszenty bíboros hősiességét, és azt a nehéz időszakot, amelyben a Főpásztor a magyar egyház élén állt.

Ünnepi köszöntőjében Szalay-Bobrovniczky Vince a Magyar Köztársaság Nagykövete köszönetet mondott az ’56-os magyaroknak, hogy magyarok tudtak maradni és képviselik a magyarság érdekeit. Nagykövet úr idézett Mindszenty József bíboros 1956 november 3-i beszédéből, prófétikusnak nevezve a Főpásztor szavait:

„Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. Egy olyan nemzetnél, mint a magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökeredzik a múltban, különböző korszakok ismerhetők fel abban az érzésben, amivel helyet foglal a többi nép között. Fordulatairól, árnyalatairól le lehet olvasni fejlődésének jegyeit. Korunknak azonban általános jellemzője, hogy minden népnél egy irány felé halad a fejlődés.

A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti érzés virágozzék az egész világon a népek közös kincseit képező kultúrértékek területén. Így, az egyik ország haladása, a másikat is előre viszi.” Itt, ma, most Bécsben ezek a szavak különösen is aktuálisak, tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet.

A program befejezése a Pázmáneum falán lévő Mindszenty emléktábla megkoszorúzása volt. II. János Pál pápa gondolataival emlékeztek a jelenlévők: „Esztergom rendíthetetlen bíboros érseke magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Egy nagy lelkipásztor méltóságával hordozta a fejére helyezett töviskoronát. Olyan magasztos egyházi személy emlékét hagyta ránk, aki hosszú éveken át tudott imádkozni és szenvedni népéért.” (1991-ben Mindszenty József bíboros esztergomi sírjánál mondott beszéd)

„… tiszteletemet kívánom kifejezni a magyar egyház e nagy papjának, püspökének és prímásának alakja előtt, annak az egyháznak a nevében, amely iránt a hűségnek olyan ragyogó bizonyítékát adta.” (II. János Pál pápa 1990. február 6-i levele, amelyet az esztergomi „erkölcsi igazságtétel” napjára Casaroli bíborossal küldött) A Miatyánk elimádkozásával és a Himnusz eléneklésével fejeződött be az ünnepség.

A bécsi Pázmáneumban 2011. november 18-án, „Mindszenty József Bécsben, 1971–1975” címmel német nyelvű történeti konferenciára kerül majd sor, a bécsi magyar közösség előtti első megjelenésének 40. évfordulóján. Néhány a tervezett témák közül: Mindszenty bíboros Magyarországról való távozása, lelkipásztori útjai, viszonya a magyar emigrációhoz, állambiztonsági ellenőrzése Bécsben, König bíboros és Mindszenty bíboros kapcsolata – a Vatikán keleti politikája, Mindszenty tárgyi hagyatéka, és bécsi prédikációi.

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának tudósítása