A Római Európai Egyetem tudományos értekezlete Boldog II. János Pálról és az emberiség fejlődéséről

Október 27-én az Európai Egyetem római székhelyén Boldog II. János Pál alakjáról és az emberi család fejlődéséről tartottak értekezletet neves személyiségek részvételével. A találkozó zárónyilatkozata összefoglalja az elhangzott előadásokat, amelyek a nagy pápa életével, a közbenjárásának tulajdonított imameghallgatással és az emberi fejlődés kilátásaival foglalkoztak. A tanulmányi nap moderátora a Római Európai Egyetem rektora Paolo Scarafoni LC atya volt.

Slawomir Oder prelátus, II. János Pál boldoggá avatási eljárásának posztulátora Karol Wojtyła életútját úgy méltatta, mint amely a szolidaritás, az igazságosság, a béke és az emberek kölcsönös tiszteletének himnusza volt. II. János Pál gondolavilágának középpontjában az állt, hogy az emberek felelősséget viselnek az Isten által rájuk bízott örökséggel szemben. Az emberi család fejlődése azon áll vagy bukik, hogy minden ember rátalál-e az igazságra, a Krisztus megtestesülése által kinyilatkoztatott példa szerint.

VI. Pál Populorum Progressio k. társadalmi enciklikája megjelenésének 30. évfordulóján tette közzé II. János Pál Sollecitudo Rei Socialis enciklikáját. Ebben a pápa foglalkozik a fejlődés kulcsfontosságú témájával, mint az emberiség Istentől kapott hivatásával. A pápa szemléletében a fejlődés nem csupán laikus, profán fogalom, hanem modern megfogalmazása a globalitásában szemlélt ember lényegi és veleszületett távlatának. A fejlődés tehát nem tekinthet el az ember sajátos természetétől, attól, hogy testi és lelki teremtmény egyszerre.

Carlo Jovine professzor előadásában arról a tapasztalatáról számolt be, amelyet az Orvosi Bizottságban való részvétel jelentett számára. Arról a csodáról, vagyis tudományosan nem magyarázható gyógyulásról van szó, amely a pápa boldoggá avatásához vezetett. Mint ismeretes egy francia szerzetesnő, Marie Normann Parkinson-kórból gyógyult meg. A tudományos szemponton túl – mondta a neurológus professzor – léteznek az emberi természetnek, pszichének és etikának olyan szempontjai, amelyek ugyanolyan fontosak. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy Normann nővér éppen abból a betegségből gyógyult meg, amiben a pápa is szenvedett.

A tudományos értekezlet alkalmából sor került az Amazonász vidékének szentelt kiállításra is. Egy olasz festőnő – Katia di Dente – a kiállításban való közreműködéséről ezt mondta: „Jelenlétemmel és színvilágommal Istennek az Amazonász vidékén élő emberek iráni szeretetéről akarok tanúságot tenni. Ma a fejlődés meghatározása rendkívül vitatott és egyre többfajta értelmezést kap. A fejlődésnek tisztelnie kell az emberek méltóságát, a jogokat, a hagyományokat, az emberi kapcsolatokat. Az Amazonász őserdőben a bennszülött népcsoportokkal találkozva, felismerve sajátosságaikat és értékeiket, a nyugati ember mentális kategóriái teljes mértékben felborulnak – mondta még a festőnő.

Az Elkötelezettek Társulata non-profit szervezet vezetője Dr. Marco Spalluccini szavai szerint a Római Európai Egyetem Amazonász kiállítása azt a célt szolgálja, hogy elhozza közénk ismeretlen és elfelejtett emberiség egy töredékét. Most, amikor a nyugati világ gondolkodni kénytelen fejlődési modelljének jövőjéről a túlélésért küzdőkre való emlékezés megérint bennünket is és kihívással fordul hozzánk. Újra kell gondolnunk a teremtett világ megőrzését, őrködnünk kell a ma embere és az eljövendő nemzedék java felett. Mindannyiunk reménye az, hogy visszakapjuk emberi életünk értelmét az Istennel, önmagukkal, a másokkal, a családdal és a teremtéssel való kapcsolatunkon keresztül – olvassuk még a Római Európai Egyetem tudományos értekezletéről kiadott záróközleményben.
(ik)