Sajtótájékoztató a Iustitia et Pax Pápai Tanács új dokumentumáról
„A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáért egy egyetemes hatáskörrel rendelkező közhatóság
távlatában” címmel tett közzé jegyzéket a vatikáni dikasztérium, amelyben kiemeli
a pápai tanítás egyes pontjait. Hangsúlyozza, hogy a pénzügyi világ nem tiporhatja
el az emberiség szükségleteit. Továbbá mindaz, amit a világ népei nem hagynak jóvá,
és ami nem képviseli érdekeiket, azt meg kell reformálni. Többek között ezek a koncepciók
hangzottak el a hétfő délelőtti vatikáni sajtótájékoztatón.
Turkson bíboros,
a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke az újságíróknak kijelentette: ezzel a jegyzékkel
az egyház nem kíván az „indignados” (elégedetlenek) mozgalmának élére állni, mert
a pápák tanítását követi. XVI. Benedek és a Szentszék nagy figyelemmel kíséri a jelenlegi
pénzügyi válság miatt felmerülő kérdéseket. Folyamatosan nemcsak közös feladatvállalásra
buzdít, hanem arra is, hogy ez a cselekvés a gazdasági, társadalmi, kulturális és
spirituális szempontok szerint történjen.
Mario Toso püspök, a Iustitia et
Pax Pápai Tanács titkára a vatikáni dokumentum eredetiségét abban látja, hogy egy
egyetemes kompetenciával rendelkező közhatóság létrehozására tesz javaslatot. A jelenlegi
nemzetek feletti szerveknél jobban tudná irányítani politikai és etikai szempontból
a piacokat, amelyek pusztán a pénzügyi törvényeket követik. A G20 országokról szólva
elmondta, hogy hiányzik legitimitásuk és a politikai megbízatásuk a nemzetközi közösség
részéről. Minél jobban kiszélesedik körük, annál inkább elvesztik hatékonyságukat.
Leonardo Becchetti, a római Tor Vergata Egyetem gazdaságpolitika professzora
a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a globalizáció korában nem hagyhatunk figyelmen
kívül senkit, ellentétben a múltban követett gyakorlattal. Az egymásrautaltság konkrét
példáit hozta fel: az amerikai államkincstár válsága az egész világ megtakarítóinak
a problémája, köztük elsősorban Kínáé, amely saját tartalékainak nagy részét az USA-ban
fektette be. Görögország csődje pedig a francia és a német bankok problémája, amelyek
nagy befektetetéseket tettek az országban. A világ szintű szegénység mindenki problémájává
válik, mert a szegények e tömege, amely nagyon alacsony fizetésért is hajlandó dolgozni,
jelentős fenyegetés a jóléti állam számára.
Becchetti professzor szerint gyakorlati
szinten a vatikáni dokumentum a politika és a pénzügyi világ közötti új egyensúly
megteremtését, pénzügyi szempontból Európa egységét és a nemzeti pénzpolitika nagyobb
szabályozottságát javasolja. A szabályok már léteznek, csak gyakorlati alkalmazásuk
ütközik nehézségekbe. Egy szemléletes példával illusztrálta, hogy milyen sötét alagútba
kerültek a nagy nemzetközi bankok, amelyek számára a Vatikán a pénzügyi tranzakciókra
kivetett adó bevezetését javasolja.
A bankok helyzetét egy 400km/óra sebességgel
haladó autó vezetőjéhez hasonlította, aki ahelyett, hogy 150km/órával és biztonsági
övvel vezetne, inkább életét kockáztatja és nagyon gyorsan hajt. A globális pénzügyi
válsággal a nagy pénzügyi közvetítő cégek csődbe kerültek, mert nem lassítottak a
tempón, nem akartak egy kicsit jobban a személy szolgálatába állni és szabályokat
alkotni, amelyek a túlélés nagyobb lehetőségeit biztosították volna számukra.