1865. március 30-án született Parma közelében, Ravadese-ben. 11 évesen szemináriumba
lép, 1888-ban szentelik pappá. Egészségi okok miatt személyesen nem tudja megvalósítani
igazi elhivatottságát, hogy távoli országokban hirdesse az evangéliumot. Más úton
valósítja meg mindenkori álmát. 1895-ben megalapítja a Xavéri Szent Ferenc társulatot
azzal a kizárólagos céllal, hogy a nem keresztények közé vigye el Krisztus örömhírét.
Az első két xaveriánus misszionárius 1899-ben kezdi meg küldetését Kínában. XIII.
Leó pápa a buzgó papot 1902-ben kinevezi Ravenna érsekévé. Püspökké szentelése alkalmával
leteszi szerzetesi örökfogadalmait is, hogy ezzel még inkább jelezze teljes odaadását
Isten Országa ügyének.
Egészségi állapota meggyengül, ezért kéri felmentését
érseki szolgálata alól. Amikor visszanyeri egészségét a pápa újból kinevezi püspökké,
ezúttal Pármába. 24 éven keresztül tölti be jópásztori szolgálatát, amely során szorgalmazza
a plébániai katekézist, a hitoktatók alapos felkészítését és megszervezi az első országos
katekétikai hetet. Fáradságot nem kímélve sorban látogatja több alkalommal is egyházmegyéje
összes egyházközségét, a legapróbbakat is. Különös hangsúlyt helyez a papság, sőt
még a laikus hívek formálására is. 1916-ban együttműködik a Papság Missziós Uniójának
megalapításában, melynek 10 éven keresztül ő az elnöke.
1928-ban felkerekedik
és Kínába látogat, hogy megerősítse a xaveri misszionáriusok ott működő tagjait és
a gondjaikra bízott híveket. 1931. november 5-én szólítja magához az Úr hűséges szolgáját.
Temetésén ezrek és ezrek vesznek részt. Életszentségének híre bejárja nemcsak Pármát,
hanem azt az egyre több országot is, ahol közben a xaveri misszionáriusok hirdetni
kezdik az evangéliumot.