„Az Irgalmasság a remény forrása” – véget ért a krakkói világkonferencia

Október elseje és 5-e között tartották Krakkóban az Isteni Irgalmasság második világkonferenciáját, amelyen a világ minden részéről több mint kétezren vettek részt.
Katona István egri segédpüspök, az Isteni Irgalmasság magyarországi apostola, szerdán délután a helyszínről adott tudósítást műsorunknak.

Az Isteni Irgalmasság második világkongresszusának negyedik napját, október 4-ét, Boldog II. János Pál tanításának szentelték. A résztvevők kedden délután felkeresték Wadowicét, Karol Wojtyła szülővárosát, ahol Angelo Comastri bíboros vezetésével ökumenikus imatalálkozót tartottak.

Kazimierz Nycz bíboros, varsói metropolita érsek mondta a konferencia bevezető beszédét. Hangsúlyozta, hogy az irgalmasság fogalma már önmagában kihívást jelent. II. János Pál arra kérte az egyházat, hogy hirdesse az Isteni Irgalmasságot, amely ingyenes, és amely idegen az igazságosság központú világi gondolkodástól. Ezt követték a különböző krakkói plébániákról érkezett hívek tanúságtételei.

Felszólalt Marie Simon-Pierre francia nővér is, aki II. János Pál közbenjárására gyógyult meg betegségéből. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy gyógyulása nem csak személyének szólt, hanem kongregációjának, hogy tovább folytassa szeretetszolgálatát a családok és az élet védelmében.

A szentmisét kedden Louis Kebreau érsek, Port-au-Prince főpásztora mutatta be. A homíliát Jan Babjak eperjesi érsek mondta. „Amióta rendszeresen imádkozom az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét az Irgalmas Jézus kegyképe előtt az érsekség kápolnájában, érzem, hogy az Úr megoldotta számos személyes problémámat, megvilágítja lelkipásztori küldetésemet, erőt kapok ahhoz, hogy elfogadjam a szenvedést és a nehézségeket, valamint imádjam Istent ezekben a helyzetekben is” – mondta a bizánci rítusú szlovák érsek.

A Vatikáni Rádió lengyel műsorának felelős szerkesztője, a helyszínen tartózkodó P. Tadeusz Cieslak SJ interjút készített Joao Henrique brazil atyával, az „Irgalmasság Szövetsége” nevű társulat alapítójával, aki a brazíliai szegények körében tevékenykedik.

A társulat arra törekszik, hogy az Irgalmasság jelen legyen a szegények között. Ahogyan Szent Fausztina nővér mondta, az irgalmasság képes arra, hogy a bűnösöket szentekké alakítsa át. Ma havonta 20 ezer rászorulót látnak el, 200 ezer adag élelmiszert osztanak ki, 23 központban gondoznak gyermekeket, időseket, betegeket, utcán élőket.

Brazíliában különösen drámai a helyzet. Vallási szempontból is nagy a zűrzavar – nyilatkozta rádiónknak P. Henrique. Szent Fausztina tanítása szerint nem szavakkal, hanem karitatív tettekkel és imával kell hirdetnünk az irgalmasságot. Az „Irgalmasság Szövetsége” társulat közössége Európában Lisszabonban működik, most pedig Lengyelországban kezdte meg szolgálatát. Belgiumban és Olaszországban is tevékenykednek csoportjai, főleg az egyháztól távol álló fiatalok körében.

Európa különösen nélkülözi Istent, az élet értelmét. Ahol elveszítik Istent, ott elveszítik az életkedvet. Európában is korlátlanul terjed a kábítószer, az ateizmus, az öngyilkosság. Látjuk, hogy világunk darabokra hullik, csak az irgalmasság új civilizációja nyújthat támaszt társadalmunknak. Az embert kell a középpontba állítani, nem a gazdasági életet, a hedonizmust, a relativizmust, az áligazságokat. Az irgalmasság hirdetése mindazoknak, akik még nem tapasztalták meg Isten szeretetét, rendkívül szükséges napjainkban, és az élet egyetlen útját jelenti – nyilatkozta P. Joao Henrique brazil atya.

(vm)