Záróközlemény a CCEE tiranai plenáris üléséről

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa szeptember 29-e és október 2-a között tartotta közgyűlését az albán fővárosban. Mint ismeretes a szerv újabb öt évre megerősítette elnöki tisztségében Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket.

A közlemény arról is tájékoztat, hogy a CCEE elfogadta Milan Šašik, munkácsi görög katolikus megyéspüspök felvételi kérelmét a Keleti Egyházak Kongregációja által javasolt formula szerint.

A CCEE tagjai jelenleg a következők: a 33 európai püspöki konferencia elnökei, Luxemburg érseke, a Monacói Hercegség érseke, valamint a maroniták ciprusi érseke, Chisinau püspöke és a munkácsi görög katolikus püspök. A tanácsban állandó vendégként részt vesz továbbá a kazakisztáni püspöki konferencia elnöke és Jeruzsálem latin-szertartású pátriárkája.

A munkácsi eparchia a rutén „sui iuris” sajátjogú részegyházhoz tartozik. A rutén egyház 1646-ban az Ungvári Unióval egyesült a katolikus egyházzal. A munkácsi eparchia közvetlenül a Szentszék alá van rendelve.

A 2012-es plenáris ülést szeptember 27-e és 30-a között Sankt Gallenben, a tanács székhelyén tartják abból az alkalomból, hogy 1400 évvel ezelőtt érkezett a térségbe Szent Gál (Gallus) ír hithirdető. Az ő alapításából született a kolostor, amely köré a jelenlegi svájci város épült.
A múl század ’70-es éveinek végétől kezdve a CCEE titkárságának éppen Sankt Gallen ad otthont.

A záróközlemény emlékeztet rá, hogy a CCEE találkozott a helyi hatóságokkal. Jozefina Topalli, az albán országgyűlés elnöke részt vett a közgyűlést lezáró szentmisén, Sali Berisha miniszterelnök pedig a megnyitó ülésen volt jelen. Bamir Topi köztársasági elnök kihallgatáson fogadta a plenáris ülés résztvevőit. Mindnyájan hangsúlyozták, hogy a katolikus egyház az évszázadok során jelentősen hozzájárult a nemzet fejlődéséhez, a területi integritás és az albán identitás megőrzéséhez, a nyelv és a kultúra ápolásához, a közoktatási intézmények újjászervezéséhez, a szegénység és nyomor elleni küzdelemhez. Az egyház, a többi vallás követőivel együtt az üldöztetés idején is jelenvalóvá tette a spirituális értékeket, az Istenre való nyitottságot.

Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke felszólalásaiban több ízben is elismeréssel nyugtázta a katolikus egyház és az albán állam közötti jó kapcsolatokat.
Örömmel tapasztalta a helyi közösség életerejét, az utóbbi évben végbement nagy fejlődést.

Annak a reményének adott hangot, hogy a kommunizmus idején elkobzott egyházi tulajdonok körül vitákat hamarosan megoldják, mint ahogy ez több kelet-európai országban megtörtént. Ez lehetővé teszi, hogy az egyház folytathassa küldetését a spirituális javak ápolásában, a karitatív szolgálatban, különös tekintettel a szegények megsegítésére.

A CCEE plenáris ülésének tagjai baráti hangulatú találkozón vettek részt az ország muzulmán vezetőivel, valamint a nem katolikus keresztény egyházak, egyházi közösségek képviselőivel.
Az új evangelizációról folytatott megbeszélésekből kiderült, hogy ez a téma az egyik legaggasztóbb problémát jelenti az európai főpásztorok számára. Albánia, a vértanúk földje különösen is alkalmas volt az új evangelizáció témájának kifejtésére.

Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke felszólalásában megállapította: sok európai ma már semmit sem tud a kereszténységről. Az új evangelizáció alkalmat jelent arra, hogy értelmezzük a jelen történelmi pillanatát: az egyház rendes tevékenysége váljon rendkívülivé.
Emlékeztetett a világvárosok missziójára, amelyre a következő nagyböjti időszakban kerül sor 12 európai nagyvárosban.

(vm)