XVI. Benedek és a történelem súlya: P. Federico Lombardi SJ heti jegyzete

A német szövetségi parlamentben mondott nagy ívű beszédében a pápa fölidézte hazája történelmének sötét pillanatait. Aláhúzta, hogy ezek a szörnyűségek akkor következnek be, amikor a jogot alárendelik a hatalomnak. Rádiónk főigazgatója e heti jegyzetében a németországi pápalátogatáshoz kapcsolódóan a történelem súlyáról elmélkedett.

Nem haladhatunk végig Berlin városán anélkül, hogy ne suhanna át előttünk Németország és Európa történelmének egyik legsötétebb árnya: a nácizmus, a hatalom és a gyilkolás őrületének évei. A pápa erőteljes szavakkal emlékezett meg erről, amikor Ágostont idézve arról beszélt, hogy az állam jog és igazságosság hiányában rablóbandává alacsonyodik. A zsidó küldöttséggel együtt felidézte a Shoah bűntettének kitervelését és az azt megelőző 1938-as kristályéjszakát.

Erre emlékezik a berlini egyházmegye sajátos ajándéka is, amelyet a pápának adott: a plötzensee-i komor börtön egyik ablakát ábrázolja a kép, ahol közel háromezer embert akasztottak föl vagy fejeztek le a nácik, mert ellenállók voltak. De éppen a nácizmus vértanúinak a fénye az, amely továbbra is ragyog, ihletet ad a jövő építéséhez. A német szövetségi elnök három személyt emelt ki közülük, nem véletlenül: Lichtenberg a berlini katolikus székesegyház plébánosa volt, Bonhöffer nagy protestáns teológus, Edith Stein pedig zsidó származású katolikus szerzetesnő, akit Auschwitz-ban öltek meg.

A vértanúk ökumenizmusából meríthet lelkesedést és távlatot a mai ökumenizmus - állapítja meg P. Lombardi, majd jegyzetét egy kérdéssel zárja:

Életünk árán tanúskodni Istenről és Jézus Krisztusról: lehet-e ennél szilárdabb és élő közös alapot találni az újrakezdéshez és a folytatáshoz, abban a reményben, hogy az egység nem csupán mögöttünk van, hanem előttünk is áll?

(gá)