„Egy jobb világ építése érdekében mélyítsük el a párbeszédet és kölcsönösen tiszteljük egymást” – XVI. Benedek Berlinben találkozott a muzulmán közösségek képviselőivel

Pénteken reggel negyed 8-kor a pápa szentmisét mutatott be szálláshelyén, az apostoli nunciatúrán, majd elbúcsúzott az ott dolgozóktól és 9 órakor fogadta a németországi muzulmán közösségek 15 képviselőjét. A találkozón jelen voltak a pápai kíséret bíboros és püspök tagjai is. P. Lombardi, rádiónk főigazgatójának beszámolója szerint nagyon szívélyes hangulatban zajlott le a muzulmánokkal való találkozó, amely közel 20 percig tartott. Mouhanad Khorchide professzor, a muzulmán közösségek egyik képviselője köszöntötte a pápát.

XVI. Benedek beszédében megköszönte a professzor kedves szavait, amelyek megerősítették, hogy növekedett a tisztelet és a bizalom a katolikus egyház és a németországi muzulmán közösségek között. Berlin ideális helyszín e találkozóra, mert itt található a legrégebbi mecset az országban és a városban él a legnagyobb muzulmán közösség. Állandó erőfeszítést kell tenni a kölcsönös megismerés és megértés további elősegítésére – hangsúlyozta a pápa. Ez nemcsak a békés együttélés, de a közjó építése szempontjából is fontos.

Sok muzulmán nagy jelentőséget tulajdonít az élet vallásos dimenziójának. Ezt provokatívnak gondolják sokan egy olyan társadalomban, amely igyekszik peremre szorítani a vallást és azt az egyén személyes választásai közé sorolni. A katolikus egyház szilárdan kiáll amellett, hogy a vallás közéleti dimenziója megfelelő elismerést nyerjen. A pluralista társadalomban biztosítani kell, hogy mindenkit tisztelettel kezeljenek. A kölcsönös tisztelet csak akkor növekszik, ha egyetértés van az emberi természet elidegeníthetetlen értékei, különösen is méltósága terén. Ez az egyetértés nem korlátozza az egyes vallások önkifejezését, éppen ellenkezőleg, minden személynek lehetővé teszi, hogy tanúságot tegyen arról, amiben hisz összehasonlítva azt mások hitével. Ez számos országban az alkotmány által szabályozott keretek között történik, amely minden állampolgárra vonatkozik.

Az alapelvek, mint pl. az istentiszteleti szabadság legjobb törvényi megfogalmazása kapcsán támadhatnak viták. Németországban 60 éve az Alaptörvény tartalmazza ezeket a normákat, még ma is hiteles módon – állapította meg a Szentatya. Hogy lehetséges, hogy a maitól teljesen eltérő kulturális helyzetben megfogalmazott törvény ma is megállja helyét a globalizált világban? – tette fel a kérdést a pápa. Azért, mert az alaptörvény megalkotói olyan szilárd alapot kerestek, amellyel minden állampolgár azonosulni tud. Sokuknak az emberről alkotott keresztény szemlélet adta az ihlet forrását. Tudták, hogy más vallások követőivel is számolniuk kell. A közös alapot az ember elidegeníthetetlen jogainak elismerésében találták meg. Ez az alap egyben rámutat a pluralizmus korlátaira: a társadalom hosszú távú túlélése nem biztosítható az alapvető etikai értékekről való megegyezés nélkül.

Beszéde végén XVI. Benedek megerősítette, hogy gyümölcsöző együttműködés valósulhat meg a keresztények és a muzulmánok között. Hívőként fontos tanúságot tehetünk a társadalmi élet számos területén, mint pl. a házasságon alapuló család és az élet védelme, illetve a nagyobb társadalmi igazságosság előmozdítása. Utalt az október 27-én Assisiben megrendezésre kerülő béke imanapra, ami kifejezi majd, hogy egy jobb világ építése érdekében, ha hatékonyan kívánunk cselekedni, növekednünk kell a kölcsönös tiszteletben és a párbeszédben – zárta a németországi muzulmán közösségek képviselőihez intézett beszédét XVI. Benedek.

(sv)