XVI. Benedek pápa németországi útja első napjának helyszínei

Berlin Németország fő- egyben kiterjedésében legnagyobb és legnépesebb városa. Története egészen a XIII. századig, 1237-ben történt alapításáig nyúlik vissza, amely újabb kutatások szerint még korábbra, 1183-ra tehető. Az 1400-as években lakosai száma mintegy 8500 körül volt. 1709-ben I. Frigyes porosz király egyesítette a Berlin környéki kisebb városokat létrehozva ezáltal a 55 ezer lelket számláló fővárost. 1791-ben készült el Carl Gotthard Langhans jelentős műve, a város és az ország jelképe, a Brandenburgi kapu. 1806-ban Napóleon seregei elfoglalták Berlint, amely 2 évig, 1808-ig tartott. A város többször volt német államok fővárosa, így pl. a Német Császárság vagy a Nagynémet Birodalom székhelye. A II. világháború folyamán Berlint számos bombázás érte, romokba dőlt, majd 1945-ben a szovjet haderő elfoglalta, ezt követően pedig felosztásra került. Négy nagyobb területre különült el, amelyből három a nyugati térség és egy pedig szovjet vezetés alá került. 1961-ben az NDK szándéka szerint emelt Berlini fal ketté választotta Nyugat- és Kelet-Berlint, amely egészen 1989-ig tartott. Az ország 1990-ben ünnepelte újraegyesítését. Berlin ma Európa egyik legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és vásárközpontja, London után az Európai Unió legnépesebb városa. A berlini egyházmegye érseke Rainer Maria Woelki főpásztor 2011. július 2-a óta. Berlinben a katolikus hívek aránya mintegy 7%, 400 ezer lakos. Az egyházmegyében 273 pap és 129 szerzetes teljesít szolgálatot, ezen kívül pedig 579 szerzetesnő és 30 állandó diakónus tevékenykedik.

Berlin központjában, a Tiergarten negyedben található Bellevue Kastély (Schloss Bellevue) a német szövetségi elnök hivatalos székhelye. Philipp Daniel Boumann építész tervei alapján 1785-ben építették II. (Nagy) Frigyes porosz király jóvoltából, aki öccsének szánta az épületet. Nevét elhelyezkedéséről kapta, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Spree folyóra. A II. világháború alatt teljesen elpusztult, 1959-ben építették újjá azóta is helyet adva Németország szövetségi elnökének. A neoklasszikus stílusban épült palotához egy csodálatos angol kert is tartozik, amelyet 1952-ben alakítottak ki újra az angol királyi család felajánlásának köszönhetően.

Az 1894-ben megnyílt Reichstag a német parlament épülete. 1933-ban Adolf Hitler hatalma alá került, majd tűzvész során leégett. 1945-ben a szovjet csapatok Berlinbe való bevonulását követően a vörös zászló került fel az épület tetejére, amely ellen 1948-ban mintegy 350 ezer berlini tüntetett. A Reichstag újjáépítése 1973-ban fejeződött be, majd 1991-ben az egyesült Németország parlamentje, a Bundestag itt tartotta meg első ülését. Ezt követően az a döntés született, hogy a német parlament székhelye újra a Reichstag épületébe kerül. Az angol építész, Norman Foster tervei alapján folytatott további felújítási munkálatokat követően, 1999-től, a Bundestag újra a Reichstag épületében tevékenykedik.

A Bundestag a Német Szövetségi Köztársaság nemzeti parlamentje, amely 622 képviselőből áll. A jelenlegi parlamenti ciklus a 17. a 1949-es szövetségi köztársaság megalakulása óta. Jelenlegi elnöke Norbert Lammert.

A Bundesrat egyike Németország öt törvényhozó szervének. 16 szövetségi állam (Länder) gyűlése, amely részt vesz az állam politikai és törvényhozó munkájában. Jelenlegi elnöke Hannelore Kraft asszony.

(hh)