„Együttélésre ösztönözve – vallások és kultúrák párbeszéde” – pápai üzenet Reinhard Marx bíborosnak

Szeptember 11-13. között tartják Münchenben a nemzetközi találkozót, amelyet a Sant’Egidio Közösség és a müncheni főegyházmegye szervezett az ikertornyok elleni merényletek 10. évfordulójára. A világ minden részéről háromnapos tanácskozásra gyűltek össze a német városba a világ különböző vallásainak képviselői, politikusok és más közéleti személyek.

Az alkalomra küldött levelében a Szentatya felidézi, hogy közeledik a Boldog II. János Pál által a békéért összehívott Assisi imanap 25. évfordulója. Az emlékezetes kezdeményezést követően a Szent Egyed Közösség minden évben rendezett egy találkozót a békéért, mint ahogy idén Münchenben.

Az „Együttélésre ösztönözve – vallások és kultúrák párbeszéde” címválasztás arra emlékeztet bennünket, hogy az embereket kötelékek fűzik egymáshoz – hangsúlyozta a pápa. Feladatunk, hogy ezt az emberi jellemzőt pozitív tartalommal töltsük meg. Az együttélés egymás elleni küzdelemmé, pokollá válhat, ha nem tanuljuk meg elfogadni egymást, ha nem akarunk önmagunknál többé válni. Megnyílni mások felé, felajánlani magunkat másokért ajándék is lehet. Az együttélés korábban egy régión belülre korlátozódott, ma egyetemes szinten zajlik – mutatott rá XVI. Benedek. Az egész emberiség e jelenség alanya lett.

Az Assisi és a müncheni találkozók olyan alkalmat képviselnek, ahol a vallások megvizsgálhatják önmagukat és feltehetik a kérdést, hogy hogyan váljanak az együttélés erejévé. E találkozók alapvető értelme, hogy mind a közel-, mind a távolállókhoz egyaránt forduljunk a béke szellemében, amelyet Krisztus mutatott meg számunkra. Meg kell tanulnunk nem egymás ellen, hanem egymással élni, megnyitni szívünket mások felé. Lehetővé kell tennünk, hogy testvéreink részt vegyenek örömünkben, reményünkben és aggodalmainkban.

A szív az a hely, ahol az Úr közel lép hozzánk. Ezért a vallás, amely az embernek az isteni misztériummal való találkozásán alapul, alapvetően összekapcsolódik a béke kérdésével. Ha a vallás önmagához alacsonyítja Istent, ahelyett, hogy felemelne bennünket Istenhez, akkor hozzájárulhat a béke felbomlásához. Ha elvezet az istenihez, a Teremtőhöz és minden ember megváltójához, akkor a béke erejévé válik. Tudjuk, hogy a kereszténységben is voltak Isten képét eltorzító gyakorlatok, amelyek a béke elpusztításához vezettek. Ennél is inkább mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy hagyjuk, hogy Isten megtisztítson bennünket, és ezáltal a béke embereivé váljunk.

Sosem szabad feladni a béke iránti közös erőfeszítéseinket – figyelmeztetett a pápa. Mindig ápolni kell azt a területet, amelyben a béke gyümölcsei gyarapodhatnak. Szüntelenül elő kell készítenünk kis lépésekkel a területet önmagunkban és magunk körül a béke érdekében. Gondoljunk a nagy kihívásokra is, amelyekkel nemcsak az egyénnek, de az egész emberiségnek szembe kell néznie, mint pl. az elvándorlás, a globalizáció, a gazdasági válságok és a teremtett világ védelme. Végül pedig tudjuk, hogy a béke Isten ajándéka és egy megvalósítandó terv, amelyet sosem fejezhetünk teljesen be. Éppen ezért szükség van mindazok közös tanúságtételére, akik Istent keresik tiszta szívvel, hogy egyre jobban megvalósítsák az emberek közötti békés együttélés elképzelését.

A 25 évvel ezelőtti első Assisi béke imatalálkozó óta számos kezdeményezés született a kiengesztelődésre, ugyanakkor szörnyű erőszak- és terroristacselekedetek igyekeztek megfojtani az emberi család békés együttélésének reményét. Régi konfliktusok lappanganak vagy törnek ki újra és ezekhez újabb összeütközések és problémák kapcsolódnak. Mindez azt mutatja meg világosan, hogy a béke egy állandó feladat számunkra és egyben ajándék, amelyet kérnünk kell.

Üzenete végén XVI. Benedek annak a reményének adott hangot, hogy a müncheni béketalálkozó és a hozzá kapcsolódó megbeszélések elősegítik a kölcsönös megértést és az együttélést, előkészítve egy új utat a békéhez.

(sv)