„Együttélésre ösztönözve – vallások és kultúrák párbeszéde” – pápai üzenet Reinhard
Marx bíborosnak
Szeptember 11-13. között tartják Münchenben a nemzetközi találkozót, amelyet a Sant’Egidio
Közösség és a müncheni főegyházmegye szervezett az ikertornyok elleni merényletek
10. évfordulójára. A világ minden részéről háromnapos tanácskozásra gyűltek össze
a német városba a világ különböző vallásainak képviselői, politikusok és más közéleti
személyek.
Az alkalomra küldött levelében a Szentatya felidézi, hogy közeledik
a Boldog II. János Pál által a békéért összehívott Assisi imanap 25. évfordulója.
Az emlékezetes kezdeményezést követően a Szent Egyed Közösség minden évben rendezett
egy találkozót a békéért, mint ahogy idén Münchenben.
Az „Együttélésre ösztönözve
– vallások és kultúrák párbeszéde” címválasztás arra emlékeztet bennünket, hogy az
embereket kötelékek fűzik egymáshoz – hangsúlyozta a pápa. Feladatunk, hogy ezt az
emberi jellemzőt pozitív tartalommal töltsük meg. Az együttélés egymás elleni küzdelemmé,
pokollá válhat, ha nem tanuljuk meg elfogadni egymást, ha nem akarunk önmagunknál
többé válni. Megnyílni mások felé, felajánlani magunkat másokért ajándék is lehet.
Az együttélés korábban egy régión belülre korlátozódott, ma egyetemes szinten zajlik
– mutatott rá XVI. Benedek. Az egész emberiség e jelenség alanya lett.
Az Assisi
és a müncheni találkozók olyan alkalmat képviselnek, ahol a vallások megvizsgálhatják
önmagukat és feltehetik a kérdést, hogy hogyan váljanak az együttélés erejévé. E találkozók
alapvető értelme, hogy mind a közel-, mind a távolállókhoz egyaránt forduljunk a béke
szellemében, amelyet Krisztus mutatott meg számunkra. Meg kell tanulnunk nem egymás
ellen, hanem egymással élni, megnyitni szívünket mások felé. Lehetővé kell tennünk,
hogy testvéreink részt vegyenek örömünkben, reményünkben és aggodalmainkban.
A
szív az a hely, ahol az Úr közel lép hozzánk. Ezért a vallás, amely az embernek az
isteni misztériummal való találkozásán alapul, alapvetően összekapcsolódik a béke
kérdésével. Ha a vallás önmagához alacsonyítja Istent, ahelyett, hogy felemelne bennünket
Istenhez, akkor hozzájárulhat a béke felbomlásához. Ha elvezet az istenihez, a Teremtőhöz
és minden ember megváltójához, akkor a béke erejévé válik. Tudjuk, hogy a kereszténységben
is voltak Isten képét eltorzító gyakorlatok, amelyek a béke elpusztításához vezettek.
Ennél is inkább mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy hagyjuk, hogy Isten megtisztítson
bennünket, és ezáltal a béke embereivé váljunk.
Sosem szabad feladni a béke
iránti közös erőfeszítéseinket – figyelmeztetett a pápa. Mindig ápolni kell azt a
területet, amelyben a béke gyümölcsei gyarapodhatnak. Szüntelenül elő kell készítenünk
kis lépésekkel a területet önmagunkban és magunk körül a béke érdekében. Gondoljunk
a nagy kihívásokra is, amelyekkel nemcsak az egyénnek, de az egész emberiségnek szembe
kell néznie, mint pl. az elvándorlás, a globalizáció, a gazdasági válságok és a teremtett
világ védelme. Végül pedig tudjuk, hogy a béke Isten ajándéka és egy megvalósítandó
terv, amelyet sosem fejezhetünk teljesen be. Éppen ezért szükség van mindazok közös
tanúságtételére, akik Istent keresik tiszta szívvel, hogy egyre jobban megvalósítsák
az emberek közötti békés együttélés elképzelését.
A 25 évvel ezelőtti első
Assisi béke imatalálkozó óta számos kezdeményezés született a kiengesztelődésre, ugyanakkor
szörnyű erőszak- és terroristacselekedetek igyekeztek megfojtani az emberi család
békés együttélésének reményét. Régi konfliktusok lappanganak vagy törnek ki újra és
ezekhez újabb összeütközések és problémák kapcsolódnak. Mindez azt mutatja meg világosan,
hogy a béke egy állandó feladat számunkra és egyben ajándék, amelyet kérnünk kell.
Üzenete végén XVI. Benedek annak a reményének adott hangot, hogy a müncheni
béketalálkozó és a hozzá kapcsolódó megbeszélések elősegítik a kölcsönös megértést
és az együttélést, előkészítve egy új utat a békéhez.