2011-09-05 17:14:39

Lezárult a horvátországi Ludbregben az eucharisztikus csoda 6. centenáriumát ünneplő jubileumi év


Jozef Tomko bíboros, a Népek Evangelizálása Kongregáció nyugalmazott prekfetusa a pápa különleges küldötteként szeptember 4-én, vasárnap délelőtt szentmisével zárta le az ünnepségsorozatot.

Ludbreg egy 3500 lakosú kisváros a varasdi egyházmegyében. Már a római időkben feljegyezték az itt lévő Castrum Iovia laktanyát. Ebből az időből származik „Centrum mundi” – a világ központja – elnevezése, amely ma is olvasható a helység honlapján. Ludbreg egyik sajátossága, hogy egyforma távolságra – 225 km-re fekszik mind Bécstől, mind Budapesttől.

A történelmi források szerint már 381-ben egyházmegye volt. 1334-ből származik az első írásos feljegyzés Ludbreg Szentháromságról nevezett templomáról. A ma is működő plébániatemplomot 1410-ben építették egy ősi római bazilika alapjaira. Egy évvel később történt az eucharisztikus csoda: a Batthyány család palotájában lévő Szent Kereszt kápolnában egy pap a szentmise bemutatása közben kételkedett az átváltoztatásban. Mintegy válaszként kételyeire, szeme láttára vér folyt ki a kezében tartott kehelyből. A szent relikviát ijedelmében elrejtette egy kőműves segítségével. Halála előtt azonban felfedte a titkot és a rejtekhelyet. A hívek tisztelettel adóztak az ereklye előtt. A Jézus szent vérének tulajdonított csodákat felírták az ún. „Liber miraculorum”-ba, a Csodák Könyvébe.

Szech János magyar nemes eljuttatta a relikviát és a leírt tanúságtételeket a Szentatyához. 1513-ban X. Leó pápa bullát tett közzé, amely elismeri az ereklye hitelességét és engedélyezi Jézus szent vére imádását.

1721-ben Strattman Eleonóra grófnő értékes drágakövekkel díszített arany ereklyetartót ajándékozott a templomnak, a relikviát ma is ebben tartják.

A XVIII. században pestis pusztított a térségben. A horvát parlament ezért 1739-ben fogadalmat tett, hogy ha Isten megszünteti a járványt, akkor Ludbregben Krisztus Jeruzsálemi sírjáról nevezett templomot építenek. A pestis megszűnt, de a fogadalom beteljesítése váratott magára.

Sok viszontagság után csak a demokratikus rendszerváltás idején, 1994-ben épült fel a kegyhely búcsúkápolnája. Az akkori zágrábi bíboros érsek, Franjo Kuharic döntése alapján a kápolnát Krisztus kínszenvedésének, halálának és feltámadásának szentelték fel. A búcsúra minden évben szeptember első vasárnapján, az ún. „szent vasárnapon” és az azt megelőző „szent szombaton” kerül sor.
A kegyhely és a csoda ismertetéséhez felhasználtuk Josip Gjurkan plébános, a kegyhely igazgatójának leírását, aki így fejezi be magyar nyelvű összeállítását:

„Jézus szent relikviája mindannyiunk számára állandó figyelmeztetés, hogy erősödjünk hitünkben. Ne feledjük a szentírás szavait, miszerint nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultunk meg, hanem Krisztus drága vére árán. Legyen áldott Krisztus szent vére mindörökké! Viszontlátásra szentélyünkben, szép üdvözlet az Úrban!”

(vm)








All the contents on this site are copyrighted ©.