Lezárult a horvátországi Ludbregben az eucharisztikus csoda 6. centenáriumát ünneplő
jubileumi év
Jozef Tomko bíboros, a Népek Evangelizálása Kongregáció nyugalmazott prekfetusa a
pápa különleges küldötteként szeptember 4-én, vasárnap délelőtt szentmisével zárta
le az ünnepségsorozatot.
Ludbreg egy 3500 lakosú kisváros a varasdi egyházmegyében.
Már a római időkben feljegyezték az itt lévő Castrum Iovia laktanyát. Ebből az időből
származik „Centrum mundi” – a világ központja – elnevezése, amely ma is olvasható
a helység honlapján. Ludbreg egyik sajátossága, hogy egyforma távolságra – 225 km-re
fekszik mind Bécstől, mind Budapesttől.
A történelmi források szerint már
381-ben egyházmegye volt. 1334-ből származik az első írásos feljegyzés Ludbreg Szentháromságról
nevezett templomáról. A ma is működő plébániatemplomot 1410-ben építették egy ősi
római bazilika alapjaira. Egy évvel később történt az eucharisztikus csoda: a Batthyány
család palotájában lévő Szent Kereszt kápolnában egy pap a szentmise bemutatása közben
kételkedett az átváltoztatásban. Mintegy válaszként kételyeire, szeme láttára vér
folyt ki a kezében tartott kehelyből. A szent relikviát ijedelmében elrejtette egy
kőműves segítségével. Halála előtt azonban felfedte a titkot és a rejtekhelyet. A
hívek tisztelettel adóztak az ereklye előtt. A Jézus szent vérének tulajdonított csodákat
felírták az ún. „Liber miraculorum”-ba, a Csodák Könyvébe.
Szech János magyar
nemes eljuttatta a relikviát és a leírt tanúságtételeket a Szentatyához. 1513-ban
X. Leó pápa bullát tett közzé, amely elismeri az ereklye hitelességét és engedélyezi
Jézus szent vére imádását.
1721-ben Strattman Eleonóra grófnő értékes drágakövekkel
díszített arany ereklyetartót ajándékozott a templomnak, a relikviát ma is ebben tartják.
A XVIII. században pestis pusztított a térségben. A horvát parlament ezért
1739-ben fogadalmat tett, hogy ha Isten megszünteti a járványt, akkor Ludbregben Krisztus
Jeruzsálemi sírjáról nevezett templomot építenek. A pestis megszűnt, de a fogadalom
beteljesítése váratott magára.
Sok viszontagság után csak a demokratikus rendszerváltás
idején, 1994-ben épült fel a kegyhely búcsúkápolnája. Az akkori zágrábi bíboros érsek,
Franjo Kuharic döntése alapján a kápolnát Krisztus kínszenvedésének, halálának és
feltámadásának szentelték fel. A búcsúra minden évben szeptember első vasárnapján,
az ún. „szent vasárnapon” és az azt megelőző „szent szombaton” kerül sor. A kegyhely
és a csoda ismertetéséhez felhasználtuk Josip Gjurkan plébános, a kegyhely igazgatójának
leírását, aki így fejezi be magyar nyelvű összeállítását:
„Jézus szent relikviája
mindannyiunk számára állandó figyelmeztetés, hogy erősödjünk hitünkben. Ne feledjük
a szentírás szavait, miszerint nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultunk meg,
hanem Krisztus drága vére árán. Legyen áldott Krisztus szent vére mindörökké! Viszontlátásra
szentélyünkben, szép üdvözlet az Úrban!”