Történelmi dekrétum Törökországban a vallási kisebbségektől elkobzott javak visszaadásáról
A dokumentumot vasárnap írta alá Tayip Erdogan miniszterelnök. A dekrétum megerősíti
a vallási kisebbségektől az 1936-os népszámlálást követően elkobzott tulajdonok visszaadását.
A döntés haszonélvezői a görög-ortodoxok, a káld katolikusok, az örmények és a zsidók.
A latin rítusú katolikusokra azonban nem vonatkozik.
Valódi „teátrális fogásként”
értékelik a kommentátorok Erdogan bejelentését. A dekrétumot a Ramadán végén a nem
muzulmán vallási alapítványok által a kormányfő tiszteletére hagyományosan megrendezett
vacsora előtt tette közzé a török miniszterelnök. Évekig húzódó visszaigénylési kérelmek
után született meg a döntés. Néhány nappal korábban tette közzé Bartolomeosz konstantinápolyi
ökumenikus pátriárka utolsó felhívásait, hogy Törökország szolgáltassa vissza a jogtalanul
kisajátított egyházi tulajdonokat.
A dekrétum értelmében jogos tulajdonosaik
visszakapják a temetők kezelési jogát is az önkormányzatoktól, továbbá a kolostorokat
és plébániákat. Az első számítások szerint a görög-ortodox keresztények ingatlanok
ezreit kapják majd vissza, az örmények közel százat, míg a káld katolikusok és a zsidók
néhány épületet. A latin rítusú katolikusokra azért nem vonatkozik a rendelkezés,
mert nem szerepeltek vallási kisebbségként az 1923-as Lausanne-i Egyezményben, amelynek
köszönhetően megszületett a Török Köztársaság. A katolikusoknak a mai napig nincs
jogilag elismert státuszuk.
Örömmel fogadta azonban a dekrétum aláírását Ruggero
Franceschini érsek, a török püspöki konferencia elnöke. Bejelentette, hogy a dokumentumot
a püspöki konferencia szeptemberi ülésén tanulmányozzák majd.
A haszonélvező
vallási kisebbségek nagy elégedettségüknek adtak hangot, történelmi lépésnek nevezve
a dekrétumot az emberi jogok útján. „Véget ért az az időszak, amikor egy török állampolgár
vallása, etnikai hovatartozása vagy életmódja miatt elnyomás tárgya lehetett” – nyilatkozta
Tayip Erdogan török miniszterelnök.