„Bezárta kapuit a Rimini Meeting” – Varga János atya helyszíni tudósítása
Pénteken délelőtt
Roberto Maroni olasz belügyminiszter, és Bari polgármestere részvételével „Mare nostrum
- A mi tengerünk” címmel a bevándorlás témája volt napirenden. Itt elhangzott: a régi
rómaiak által így nevezett Földközi-tenger, mára erőforrásból veszélyforrás lett.
Odafigyelésre és tudatos politikára van szükség ezen a területen is.
Mario
Morcinelli a római Sapienza Egyetem professzora tartott előadást „Manzoni, a nép felszabadítása”
címmel. Morcinelli utalt rá, hogy Manzoni főműve, ’A jegyesek’ az egységes Itália
szíve, mert először jelenik meg benne az egy és egységes olasz nép gondolata. A modern
világ számára az élet, az emberbe és a történelem megváltoztatásába vetett bizalom
helyreállításának nagy lehetőség ez a regény. A művészet bizonyossága, csak úgy, mint
az életé, nem a pangás, a változatlanság, hanem a keresés. Ezt elősegíti az, ha látjuk,
hogy van, amiért érdemes fáradozni.”
Bizonyosság és egészségügy címmel Giancarlo
Cesana és Zygmunt Zimowsky érsek, az Egészségügy Pápai Tanács elnöke beszélgetett.
A bevezetőben elhangzott: Az egészség nem egyszerűen a betegség hiánya, az ember akkor
egészséges, ha bizonyossága van az életére vonatkozóan, és ennek birtokában képes
a szenvedéssel is szembenézni.
„Az alapvető kérdés, hogy mi az ember? – kezdte
beszédét Zimowsky érsek. A keresztény antropológia írja le helyesen az emberre vonatkozó
igazságot, hogy középpontja saját magán kívül Istenben van. Ebből következik, hogy
az egészségre vonatkozó minden olyan elképzelés, amely csak a testi egészséget tekinti
a végletekig leszűkítő és csalóka. Az embert a maga teljességében kell nézni – folytatta
– és ebből egy másfajta szemlélet fakad, az integrált gyógymód. A gyógyítás az a tudomány,
amely különösen is az élet szolgálatára van hivatva, annak minden fázisában, különösen
a legsérülékenyebb helyzetekben.”
Cesana professzor hangsúlyozta: „Helyre kellene
állítani a hozzáállásunkat - az egészség ajándék és nem jog. A létezés ajándéka tesz
bizonyossá abban, kik vagyunk. Már-már feledésbe megy, Kinek az ajándéka az élet,
és így maga az ember vész el az élet bebiztosításának görcsös keresésben, amely nem
ad bizonyosságot. A szeretetnek ugyanavval a lelkületével kell kórházakat üzemeltetnünk,
mint amivel annak idején létrehozták azokat - mondta. A betegség és a halál a legbiztosabb
jelei annak, hogy az ember nem képes magát megváltani. Az egészségügyieknek az egész
ember szükségleteire kell válaszolniuk, nem csak a biológiai mechanizmusokra, egyébként
mi értelme gyógyítani” – fejezte be a CL egyik vezéralakja, a Meetingek veteránja.
Az
„Önkéntesség és nemzetközi fejlődés” témában - Alberto Piatti a Comunione e Liberazione
Mozgalomhoz tartozó AVSI (Association of Volunteers in International Service – Önkéntesek
Nemzetközi Szolgálatának Egyesülete) főtitkára, és Robert Sarah bíboros a Cor Unum
Pápai Tanács elnöke ültek egy asztalhoz. 2011 Európában az önkéntesség éve. Ez különösen
jó alkalom, hogy a karitatív munka és az önkéntesség fontosságával számot vessünk
– kezdte a guineai bíboros. Mint elmondta, azoknak a misszionáriusoknak köszönheti
életét, hitét, azt hogy itt van a Meetingen, akik a kereszténységet elvitték hazájába,
és akik a szónak ugyan nem egészen mai értelmében, de mégis önkéntesek voltak, nem
kértek semmi viszonzást azért, amit tettek.
Sarah bíboros vázolta a Cor Unum
Pápai Tanács feladatát, amely a katolikus Egyház karitatív tevékenységének koordinálása.
„A mi érdeklődésünk főleg a karitász lelkipásztori oldalára irányul, ami a Világegyház
egyik alapvető szempontja, összekapcsolni az Evangéliumot és a Karitászt” – mondta.
Idézte Don Guissanit: „Az önkéntesség egy olyan tapasztalat, amely abból születik,
ahogyan a másikra tekintünk. Az, ami fontos a szeretet tapasztalata, amelyet Isten
hagyott ránk. Amit minden önkéntes megél a munkájában, a csatlakozás, a segítség,
a szeretet és a közelség a másikhoz.” És csak ha elkezdjük gyakorolni – mondta a bíboros
– akkor válik a keresztény karitász mentalitássá, meggyőződéssé, állandó dimenzióvá.
Piatti
hozzátette: XVI. Benedek pápa emlékezetett rá minket, hogy szeretet az Isten. „Meg
kell tanulnunk úgy szeretni, hogy semmit nem várunk cserébe, a kegyelem ingyenes ajándék
és egy elfogadott ajándék méltó a továbbadásra, kapcsolatba hozható a gyakorlattal,
az adottságokkal, és a szerint valósul meg, hogy ki-ki mit hordoz magában.”
„A
kihívások előtt álló Észak-Afrika, jogok és stabilitás” – ebben az Európát is érzékenyen
érintő témában beszélgettek: Tarek Ben Ammar tunéziai számazású filmproducer, Wael
Farouq a kairói Amerikai Egyetem professzora, Franco Frattini olasz külügyminiszter.
Nabil
El-Arabi az Arab Liga főtitkára nem tudott eljönni a Meetingre, írásban küldte el
hozzászólását, amelyet a találkozón felolvastak. Ebben El-Arabi hangsúlyozza: „az
arab világban a változások immár elkerülhetetlenné váltak. Alapvető lesz a terület
stabilitása és a demokrácia fejlődése szempontjából az izraeli palesztin konfliktus
megoldása.”
Az olasz külügyminiszter azt mondta: „a szabadságnak ezek a mostani
nagy eseményei, meg kell hozzák és meg fogja hozni a nők elismerését. Nem lesz a forradalmaknak
tartós sikere, ha nem igazolódnak az adott országok gazdasági megújulásában. A kulcs
egy új emberség megteremtése, amely a néptől jön” – mondta Frattini.
Tarek
Ben Ammar „a forradalom TV-jének” atyja, egy olyan adóé, amely a toleranciára építve
fordul Észak-Afrika és a fiatalok felé. A média-szakember szerint: nincs más veszély,
mint hogy a fundamentalizmus ragadja magához a hatalmat: „Az arab ifjúság nem fog
elviselni még egy diktatúrát”- mondta.
Wael Farouq, aki a Kairói Meeting elnökhelyettese
is, elmondta, hogy a Mubarak rendszer majdnem fél évszázadon át tartó erőltetett stabilitása
ellentétben állt a szabadsággal és az emberi jogokkal, teljesen megállította a modernizáció
folyamatát. A nyugati országok támogatták azt a rendszert, elfelejtve, hogy ha becsukják
a szemüket, avval bűntársakká válnak.
Farouq hangsúlyozta: „az egyiptomi forradalomnak
azért volt sikere, mert honfitársai hittek saját képességeikben, hogy meg tudják változtatni
a helyzetet. Az eredményre az is nagy hatással volt a professzor szerint, hogy a digitális
kommunikációs eszközöket, mint pl. a Facebook-ot használták. A kapcsolatok új valóságát
teremtették meg evvel, lecsökkentve a reakcióidőt.” A forradalom tapasztalata Don
Giussani szavait juttatták eszembe – mondta végül Wael Farouq: „Az erők, amelyek megváltoztatják
a történelmet ugyanazok, amelyek az ember szívét is megváltoztatják”
A Meeting
szombat délután bezárta kapuit. A befejező eseményekről és a további tervekről hétfői
adásunkban hallhatnak.
Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának helyszíni
tudósítása