„A pápa németországi látogatása reményt hoz és erőt ad az új evangelizációhoz” – interjú Jean-Claude Périsset érsekkel, berlini apostoli nunciussal

A főpásztor a KNA német katolikus hírügynökségnek, valamint az APIC, svájci székhelyű nemzetközi katolikus hírügynökségnek adott interjújában nyilatkozott XVI. Benedek szeptember 22-e és 25-e között esedékes látogatásáról, amely első hivatalos útja lesz hazájában péteri szolgálata megkezdése óta. A svájci főpásztor rámutatott a hivatalos jelző jelentőségére, amely a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozik. Joseph Ratzinger ugyanis pápaként már két alkalommal is járt Németországban: először 2005-ben Kölnben, az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával, másodszor pedig 2006-ban, amikor szűkebb hazáját, Bajorországot kereste fel.

Az apostoli nuncius elmagyarázta: a Szentszék 179 országgal tart fent diplomáciai kapcsolatokat, ezek közé tartozik Németország is. A pápalátogatás hivatalos jellege abban nyilvánul meg, hogy XVI. Benedek, mint az egyetemes egyház legfőbb pásztora látogatást tesz a német szövetségi elnöknél, a parlamentben és a kormánynál, valamint a szövetségi alkotmánybíróságnál, vagyis a legfőbb állami szerveknél.

Az útvonal egyes állomásai, Berlin, Erfurt, Etzelsbach és Freiburg jól mutatják, hogy XVI. Benedek az újraegyesült Németországot keresi fel. Először a fővárost, utána pedig Erfurtot, vagyis a volt Német Demokratikus Köztársaság egyik egyházmegyéjét, amelyben az egyháznak sikerült megőriznie hitétét a kommunista rezsim alatt, és amelynek szemináriumát még az NDK idején felkereste Ratzinger bíboros. A Szentatya útjának utolsó állomása az ország nyugati részén lévő Freiburg. A számos program közül Périsset érsek kettőt emelt ki az interjúban: a pápa látogatását a szövetségi parlamentben illetve azt a szentmisét, amelyet a Szentatya az Olimpiai Stadionban mutat be.

Azoknak az ellenvetésével szemben, akik a pápa parlamenti jelenlétét kifogásolják, a berlini apostoli nuncius emlékeztet rá: maga a Bundestag hívta meg XVI. Benedeket. A diplomáciai kapcsolatokat az egyes országok nem a Vatikáni Városállammal, hanem a Szentszékkel kötik, tehát azzal a szervvel, amely az egyetemes egyházat irányítja. Ez a sajátos státusz a történelem külön ajándéka és egyedülálló lehetőséget nyújt a pápának, hogy az államok és a nemzetközi szervezetek szintjén képviseljen egy értékek által meghatározott örökséget. Ha egyéb vallási vezetők is diplomáciai kapcsolatokra lépnének az államokkal, akkor ugyanúgy élhetnének ezzel a lehetőséggel.

Ami a lehetséges tiltakozó tüntetéseket illeti, a nuncius kifejtette: az embereknek joguk van a tüntetéshez. Annak a reményének adott hangot, hogy nem a vallási értékek ellen tiltakoznak majd és tiszteletben tartják a katolikus egyház hitét. Mi ugyanazt a tiszteletet várjuk el, mint ami minden más vallási vagy politikai felelőst megillet – nyilatkozta Périsset érsek, berlini nuncius. Utalt arra a helyes nemzetközi szokásra, miszerint egy vendéglátó állam egy külföldi államfő elleni inzultust vagy merényletet ugyanolyan szigorúan bírál el, mint ha saját hatóságairól lenne szó.

Az interjút készítő újságíró emlékeztette az érseket, hogy amikor 2007-ben Németországba érkezett, mint apostoli nuncius, egy rendkívül élénk helyi egyházról számolt be. Milyen most a helyzet a közelmúlt válsága után?

Périsset érsek, aki előzőleg 1998-tól Románia, majd 2003-tól egyben a Moldovai Köztársaság nunciusi tisztségét is betöltötte, a következőket válaszolta: „A Williamson-ügy utáni viták, a szexuális visszaélések botrányai után megkezdődött párbeszéd folyamata azt mutatja, hogy élő az egyház Németországban. Az egyházat érintő bírálatok is pozitív jelek. A francia Svájcban, ahonnan én származom, van egy közmondás: „Csak a gyümölcsöktől roskadozó fát dobálják meg kövekkel”. Ugyanez a helyzet az egyházzal. Azért érik bírálatok, mert élő és termékeny. Minden bírálat hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom észrevegye, mennyire fontos számára az egyház”.

Pozitív jel, hogy rendkívül nagyszámú katolikus hívő jelentkezett már a pápa berlini szentmiséjére az egyes szövetségi tartományokból és külföldről is. Ez Németország egységét bizonyítja, valamint azt, hogy Berlin nem egy pogány város, mint ahogy azt sokan állítják.

Az erfurti Ágostonrendi kolostorban a pápa találkozik az evangélikus hívekkel is, azon a helyen, ahol Luther Márton élt. Ez is arra ad reményt, hogy nyugaton közeleg az egyházak kiengesztelődése. A remény isteni erény! – emlékeztetett rá a berlini nuncius.

Freiburgban, a pápa a püspöki konferencia elnöke mellett találkozik egy „zöld” polgármesterrel is. Amikor Isten a világot teremtette, a szivárvány minden színét felhasználta. Az egyház számára mindegy, hogy valaki piros, sárga, vagy zöld. Nem pártokról, hanem értékekről van szó, hitről, amit hirdetni kell. A katolikusok között is vannak „zöldek”, vagyis környezetvédők – tette hozzá a svájci főpásztor.

Mi a pápa számára látogatásának legfőbb szempontja? – hangzott végül az utolsó kérdés, amelyre Jean-Claude Périsset érsek, berlini apostoli nuncius így válaszolt:

XVI. Benedek az új evangelizációhoz szükséges remény és erő adományát viszi el Németországba. Az egyház feladata, hogy felkínálja Krisztus üzenetét. Az embereken áll, hogy meghallgatják és válaszolnak-e rá, vagy sem. A pápa arra buzdítja az egyházat, hogy tegyen eleget küldetésének és bízom benne, hogy látogatása sikeres lesz, mivel jó munkatársai vannak Berlinben és Rómában egyaránt, továbbá a Szentlélek fogja segíteni őt. Németországban ráadásul anyanyelvén szólhat, tolmács segítsége nélkül – nyilatkozta Jean-Claude Périsset érsek, berlini apostoli nuncius a pápa apostoli útjára készülve.

(vm)