„Az Ifjúsági Világtalálkozó láthatóvá teszi a hitet és Isten jelenlétét” – a pápa és a kíséretében lévő újságírók közötti beszélgetés a Madrid felé tartó repülőgépen

A szokáshoz híven XVI. Benedek pápa válaszolt a kíséretében lévő újságírók néhány kérdésére, miközben megkezdte XX. Olaszországon kívüli apostoli látogatását.

Az újságírók „repülő közössége” ez alkalommal különféle országok 56 képviselőjét fogalja magába. Madridban azonban csaknem ötezer tudósító várta a Szentatyát. Rekordról van szó nemcsak Spanyolország, hanem általában véve minden világesemény szempontjából.

Az első kérdező megállapította: elérkeztünk a XXVI. Ifjúsági Világtalálkozóhoz, amely a 12. nemzetközi szinten megrendezett esemény. II. János Pál, e találkozók elindítója ma már a boldogok között van és a madridi Világtalálkozó hivatalos védnöke. XVI. Benedek számára ez Köln és Sydney után a harmadik GMG, ahogyan az olasz rövidítés alapján világszerte nevezik az eseményt. Hogyan látja a pápa ezeknek a találkozóknak a lelkipásztori „stratégiáját” a harmadik évezred egyházában?

A pápa válaszában kifejtette: ezek a világtalálkozók jelek, fényzuhatagok, amelyek láthatóvá teszik a hitet, Isten jelenlétét a világban, és bátorságot adnak ahhoz, hogy hívők legyünk. A hívők gyakran elszigetelve érzik magukat napjainkban. Itt azonban látják, hogy nincsenek egyedül: a világot a hit nagy hálója szövi át, megtapasztalják az egyetemes barátság szépségét. Barátságok születnek, amelyek túlmutatnak a különböző kultúrák és országok határain. Ez az egyetemes barátság, amely összekapcsolja a világot Istennel, fontos valóság az emberiség jövője és mai élete számára. Természetesen a GMG nem maradhat egy elszigetelt esemény: része egy nagyobb útvonalnak. Elő kell készíteni a világnapok Keresztjének útját, amely végighalad különböző országokon és egyesíti a fiatalokat a Kereszt jegyében, a Szűzanya csodálatos jegyében. A találkozó láthatóvá teszi, hogy jó Istennel lenni, hogy Isten velünk van. Ebben az értelemben kívánjuk tovább folytatni Boldog II. János Pál nagy horderejű kezdeményezését – válaszolta XVI. Benedek.

A következő kérdés a változó időkre vonatkozott. Európa és általában véve a nyugati világ mély gazdasági válságot él át, súlyos szociális és erkölcsi nehézségekkel kell szembenéznie. A bizonytalan jövő különösen fájdalmasan érinti a fiatalokat. Az elmúlt napokban például Nagy-Britanniában robbant ki agresszív tiltakozás. Ugyanakkor megfigyelhetők a hívő és nem hívő fiatalok nagylelkű elkötelezettsége és lelkesedése is. Az egyház milyen üzenettel fordul a fiatalok felé, hogyan tudja őket reményre bátorítani, főleg azokat, akiket ma a lázadás szellem kísért?

A jelenlegi gazdasági válság ismételten rámutat arra, hogy az etikai dimenzió nem választható el a gazdasági problémáktól – hangsúlyozta válaszában a Szentatya. A gazdaság nem működhet pusztán piaci önszabályozó mechanizmusok szerint, szüksége van etikai dimenzióra, hogy az ember javát szolgálja. II. János Pál már első szociális enciklikájában kifejtette: az embert kell helyezni a gazdasági élet középpontjába. A gazdaság mércéje pedig nem lehet egyedül a minél nagyobb nyereség, hanem a közjó. Csak akkor működik helyesen, ha minden embert tiszteletben tart. A gazdasági problémákat mindig felelőséggel kell megoldani, figyelembe véve az egész emberiséget, a világnak azokat a részeit, ahol az emberek éheznek és szomjaznak. A felelősséghez tartozik a környezet megóvása is, szem előtt tartva, hogy a holnap lényegében már ma elérkezett. Ha a mai fiatalok kilátástalannak tartják jövőjüket, ez azt jelenti, hogy a jelenünk is elhibázott és rossz. Az egyház társadalmi tanítása afelé irányít, hogy mondjunk le a mindenáron való nyereségről és a dolgokat szemléljük humánus, valamint vallási dimenziójukban. A világ számos részén tevékenykedő sok-sok önkéntes arra ad példát, hogy lehet másokért, nagy célokért dolgozni, mint ahogy erre az egyház törekszik, és ami alapvetően fontos jövőnk számára.

A repülőút során felmerült a multikulturális, pluralista társadalmak kérdése is. Krisztus egyetlen igazsága nem okoz-e problémát a mai fiatalok számára? Nem teszi nehezebbé a párbeszédet és nem állítja őket szembe egymással?

Az igazság és az intolerancia, a monoteizmus és a másokkal való párbeszédre való képtelenség témája gyakran jelentkezik a kereszténységről szóló mai vitákban – mondta a pápa. Az igazság csak a szabadságban ismerhető meg. Az igazságot nem lehet erőszakkal rákényszeríteni senkire sem. Az igazság és a szabadság szoros belső kapcsolatban állnak egymással. Aki az igazságot keresi, az nem akarja a hazugságot. Olyan értékeket keresünk, amelyek életet és jövőt adnak. Nem akarjuk a pozitivizmus ránk kényszerített normáit az etikai problémákat és az emberiség nagy kérdéseit illetően. Nem létezik egy racionális igazság. Mindig keresnünk kell az igazságot, a valódi értékeket az alapvető emberi jogokban, amelyek révén párbeszédet folytathatunk egymással. Az igazság és az emberi méltóság keresése a szabadság legnagyobb védelme – fejtette ki a madridi repülőúton újságírók kérdéseire válaszolva XVI. Benedek pápa.