2011-08-10 16:55:22

Pályi Gyula professzor a Torinói Lepelről írt könyvének második kiadásán dolgozik – interjú a szerzővel


RealAudioMP3 Pályi Gyula a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem kémia professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” (Accademia Nazionale di Scienze detta dei Quaranta, Roma) tagja, a Torinoi Lepel problémáinak elismert kutatója.

Professzor úr, Önnek tavaly év végén a Szent István Társulatnál könyve jelent meg a Torinoi Lepelről. Úgy értesültünk, hogy máris készülődik a második kiadás. Mi lehet a nagy érdeklődés titka?

PGY: Minden, ami a Torinoi Lepellel összefügg, állandóan aktuális. A hívő keresztények számára azért, mert e Lepelben hitük „tárgyi bizonyítékkal” való megerősítését látják, az érdeklődő nem-hívők számára pedig azért, mert Jézus Krisztus jelentős történelmi alakjával összefüggő objektumként tartják számon. Fura módon, élénken érdekli a militáns ateistákat is, akik eredetisége ellen szóló bizonyítékokat keresnek nagy szorgalommal. Az említett könyv kicsit különbözik a többi, e témával foglalkozó műtől: ugyanis én főfoglalkozásomat tekintve kutató vegyészmérnök lennék, e könyv írásakor sem tudtam, és nem is akartam, kibújni a bőrömből, úgyhogy a könyv túlnyomórészt ezen rendkívüli objektum különféle aspektusainak kicsit mérnöki stílusú tárgyalása lett, anélkül, hogy az említett három tábor egyikéhez is csatlakoztam volna. Igyekeztem a következtetések levonását az olvasóra hagyni.

Milyen végkövetkeztetésre jutott?

PGY: Anélkül, hogy a részletekbe mennék, úgy foglalnám össze, hogy a történelmi és természettudományos kutatások eredményei egy átlagos mérnöki vagy tudományos probléma esetén, bőven elegendőek lennének arra, hogy a Lepelről kijelentsük, hogy valóban Jézus Krisztus halotti leple volt. Tekintettel azonban ezen különleges probléma rendkívüli fontosságára, nem elégedhetünk meg a szokásos ún. „mérnöki becsléssel”, hanem csak a teljes bizonyossággal. Ennek eléréséhez bizony még kiadós mennyiségű történészi és természettudományos kutatásra lesz szükség, de a célkitűzés elérhetőnek látszik.

A könyv új kiadása miben különbözik a régitől?

PGY: Nyomdai korlátok nem engedtek meg egy kiadós átdolgozást, talán majd a harmadik kiadásnál erre is lesz lehetőség. A mostani javítások elsősorban a „túlélő” sajtóhibák és egyes félreérthető helyek korrigálására, valamint egy-két helyen a mondanivaló modernizálására és újabb publikációk hivatkozására szorítkoztak. Meg kell említenem, hogy a javításoknál a Szent István Akadémia emciklopédikus tudású főtitkára, Stirling János professzor nagy segítségemre volt.


Volt olyan érdekes, a Torinoi Lepellel kapcsolatos fejlemény a közelmúltban, amit érdemesnek tart megemlíteni?

PGY: Több is, mint amennyit ez a rövid interjú megenged. Mindenekelőtt említést érdemel, hogy Győr után most már Debrecenben is van a Torinoi Lepelnek hiteles, eredeti nagyságú másolata. Ez év június elsején szentelte fel Bosák Nándor püspök úr egy szép ünnepség keretében, a debreceni Szent Anna főtemplomban. Így már Kelet-Magyarországról, vagy a Debrecenhez közel eső elszakított területekről is viszonylag egyszerűen el tudnak zarándokolni a hívek ehhez a gondolatokat és áhítatot ébresztő másolathoz.
További érdekes fejlemény, hogy computeres alakfelismerő technikával Petrus Soons további bizonyítékokat talált a Lepel képének három-dimenziós, azaz holografikus jellegéhez. Megjegyzendő, hogy már a kétdimenziós kép keletkezése előtt is többé-kevésbé értetlenül áll a tudomány, a kép háromdimenziós jellege még nehezebb leckét ad fel az ezzel foglalkozó kutatóknak.

Másirányú figyelemreméltó fejlemény, hogy a Regina Apostolorum Pápai Egyetem, Rómában, a Lepel-tudománnyal, más szóval szindonológiával, foglalkozó tanfolyamot indít érdeklődőknek. A tanfolyam előadói között megtaláljuk a Torinoi Lepel Múzeum és a Torinoi Egyetem e kérdéssel foglalkozó kiváló kutatóit.

Melyek a Lepel-kutatással kapcsolatos további tervei?

PGY: Mindenekelőtt a könyv harmadik, bővített kiadását szeretném gondosan előkészíteni, ezzel egyidőben az első olasz kiadást is, melyre a modenai Nemzeti Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémia (Accademia di Scienze, Lettere ed Arti) kért fel. Emellett szeretném a Lepel története 1150 és 1350 közé eső, némileg homályos időszakának magyarországi, az Árpád-házzal kapcsolatos eseményeit kissé alaposabban feltárni.

(sv)








All the contents on this site are copyrighted ©.