Pályi Gyula professzor a Torinói Lepelről írt könyvének második kiadásán dolgozik
– interjú a szerzővel
Pályi Gyula a Modenai
és Reggio Emiliai Egyetem kémia professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia,
a „Negyvenek” (Accademia Nazionale di Scienze detta dei Quaranta, Roma) tagja, a Torinoi
Lepel problémáinak elismert kutatója.
Professzor úr, Önnek tavaly év végén
a Szent István Társulatnál könyve jelent meg a Torinoi Lepelről. Úgy értesültünk,
hogy máris készülődik a második kiadás. Mi lehet a nagy érdeklődés titka?
PGY:
Minden, ami a Torinoi Lepellel összefügg, állandóan aktuális. A hívő keresztények
számára azért, mert e Lepelben hitük „tárgyi bizonyítékkal” való megerősítését látják,
az érdeklődő nem-hívők számára pedig azért, mert Jézus Krisztus jelentős történelmi
alakjával összefüggő objektumként tartják számon. Fura módon, élénken érdekli a militáns
ateistákat is, akik eredetisége ellen szóló bizonyítékokat keresnek nagy szorgalommal.
Az említett könyv kicsit különbözik a többi, e témával foglalkozó műtől: ugyanis én
főfoglalkozásomat tekintve kutató vegyészmérnök lennék, e könyv írásakor sem tudtam,
és nem is akartam, kibújni a bőrömből, úgyhogy a könyv túlnyomórészt ezen rendkívüli
objektum különféle aspektusainak kicsit mérnöki stílusú tárgyalása lett, anélkül,
hogy az említett három tábor egyikéhez is csatlakoztam volna. Igyekeztem a következtetések
levonását az olvasóra hagyni.
Milyen végkövetkeztetésre jutott?
PGY:
Anélkül, hogy a részletekbe mennék, úgy foglalnám össze, hogy a történelmi és
természettudományos kutatások eredményei egy átlagos mérnöki vagy tudományos
probléma esetén, bőven elegendőek lennének arra, hogy a Lepelről kijelentsük, hogy
valóban Jézus Krisztus halotti leple volt. Tekintettel azonban ezen különleges
probléma rendkívüli fontosságára, nem elégedhetünk meg a szokásos ún. „mérnöki becsléssel”,
hanem csak a teljes bizonyossággal. Ennek eléréséhez bizony még kiadós mennyiségű
történészi és természettudományos kutatásra lesz szükség, de a célkitűzés elérhetőnek
látszik.
A könyv új kiadása miben különbözik a régitől?
PGY: Nyomdai
korlátok nem engedtek meg egy kiadós átdolgozást, talán majd a harmadik kiadásnál
erre is lesz lehetőség. A mostani javítások elsősorban a „túlélő” sajtóhibák és egyes
félreérthető helyek korrigálására, valamint egy-két helyen a mondanivaló modernizálására
és újabb publikációk hivatkozására szorítkoztak. Meg kell említenem, hogy a javításoknál
a Szent István Akadémia emciklopédikus tudású főtitkára, Stirling János professzor
nagy segítségemre volt.
Volt olyan érdekes, a Torinoi Lepellel kapcsolatos
fejlemény a közelmúltban, amit érdemesnek tart megemlíteni?
PGY: Több
is, mint amennyit ez a rövid interjú megenged. Mindenekelőtt említést érdemel, hogy
Győr után most már Debrecenben is van a Torinoi Lepelnek hiteles, eredeti nagyságú
másolata. Ez év június elsején szentelte fel Bosák Nándor püspök úr egy szép ünnepség
keretében, a debreceni Szent Anna főtemplomban. Így már Kelet-Magyarországról, vagy
a Debrecenhez közel eső elszakított területekről is viszonylag egyszerűen el tudnak
zarándokolni a hívek ehhez a gondolatokat és áhítatot ébresztő másolathoz. További
érdekes fejlemény, hogy computeres alakfelismerő technikával Petrus Soons további
bizonyítékokat talált a Lepel képének három-dimenziós, azaz holografikus jellegéhez.
Megjegyzendő, hogy már a kétdimenziós kép keletkezése előtt is többé-kevésbé értetlenül
áll a tudomány, a kép háromdimenziós jellege még nehezebb leckét ad fel az ezzel foglalkozó
kutatóknak.
Másirányú figyelemreméltó fejlemény, hogy a Regina Apostolorum
Pápai Egyetem, Rómában, a Lepel-tudománnyal, más szóval szindonológiával, foglalkozó
tanfolyamot indít érdeklődőknek. A tanfolyam előadói között megtaláljuk a Torinoi
Lepel Múzeum és a Torinoi Egyetem e kérdéssel foglalkozó kiváló kutatóit.
Melyek
a Lepel-kutatással kapcsolatos további tervei?
PGY: Mindenekelőtt a
könyv harmadik, bővített kiadását szeretném gondosan előkészíteni, ezzel egyidőben
az első olasz kiadást is, melyre a modenai Nemzeti Tudományos, Irodalmi és Művészeti
Akadémia (Accademia di Scienze, Lettere ed Arti) kért fel. Emellett szeretném a Lepel
története 1150 és 1350 közé eső, némileg homályos időszakának magyarországi, az Árpád-házzal
kapcsolatos eseményeit kissé alaposabban feltárni.