A válságot a gazdaságról alkotott eltorzított nézet okozta – a vatikáni pénzintézet
elnökének álláspontja
Ettore Gotti Tedeschi közgazdász, a IOR elnöke az Olaszországot és Európát sújtó újabb
válság okairól nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak. Véleménye szerint a mostani krízis
az emberiség sorsáról döntő személyeknek az élet értelméről az utóbbi időszakban kialakult
szegényes szemléletének eredménye. A nagy vezetők úgy mond nem végeztek „lelkigyakorlatot”,
teljesen szem elől vesztették a valóság, a közjó értelmét, és hogy mit is jelent vezetőnek
lenni. Hogy mi is történik mostanában? Nagy bizonytalanság mindenfelé és a bizonytalanságnak
piaci értéke van. Valójában paradox jellegű a helyzet: minden, ami bizonytalan, vonzza
az ún. spekulációt, ezáltal vonzóvá válik a piac számára.
Mit is eredményezett
ez a válság az illékonyságon és a bizonytalanságon túl? – tette fel a kérdést Ettore
Gotti Tedeschi. Elsőként azt, hogy a problémákat „spekulációs buborékokon” keresztül
akarják megoldani. Másrészt, hogy nagy szükségük van a bankoknak a profitszerzésre,
pedig ma a hagyományos kereskedelmi bankok nehezen képesek erre. Harmadikként a híres
0%-os adókat eredményezte. Ezek lehetővé teszik, sőt ösztönzik a spekulációt, ami
a veszélyeztetett országokban nagy nehézségeket okoz. Mi több, a spekuláció egy nemzet
társadalmi, politikai egyensúlyára és stabilitására is kihat.
Arra a kérdésre,
hogy vajon ennek a válságnak inkább politikai, mint gazdasági eredete van-e, a vatikáni
pénzintézet elnöke így válaszolt: a válság politikai háttérrel bír. Elsősorban az
amerikai politika volt, amely a hitelek növekedését ösztönözte az Egyesült Államokban,
hogy a GDP növekedését finanszírozza az amerikai családok terhére, eljutva egészen
a jelzáloghitel (sub-prime) túlzott méreteiig. Ez segítette azt a növekedési szükségletet,
amely nélkül egyébként az USA kisebbségi helyzetbe került volna, vagyis vesztett volna
vezető szerepéből. Az Egyesült Államok teremtette ezt a drámai és fenntarthatatlan
hitelnövekedési rendszert, hogy fenntartsa a GDP emelkedését, amely egyébként nem
nőtt. Ettore Gotti Tedeschi saját elmélete szerint a GDP elvileg azért nem növekedett,
mert Nyugaton – az USA-ban és Európában – felhagytak a gyermeknemzéssel. A növekedés
és a hitel mesterségesen módosított, fogyasztás orientált formáját azért támogatták,
hogy ezáltal ellensúlyozzák a valós gazdasági növekedés hiányát.
Azzal kapcsolatban,
hogy Európa gyengébb országaiban a mostani válság miatt felül kellene-e bírálni az
euró használatát, a vatikáni pénzintézet elnöke hangsúlyozta: ha Európának lenne egy
központi kormánya, amely gazdasági értelemben felelősnek érezné magát egész Európáért,
valószínűleg ma megfelelő döntést tudna hozni az euró leértékeléséről – megtervezve
a következményeit és kezelve azokat –, amellyel versenyképessé tudná tenni Európát.
Arra a kérdésre, hogy vajon ez a válság következménye-e annak, hogy Európában
ma hiányoznak a keresztény gyökerek, Ettore Gotti Tedeschi közgazdász elmondta: a
katolikus kultúra szerint, ha a dolgok rosszul mennek, amikor válság van, nem az eszközöket
kell hibáztatni, hanem azokat, akik az eszközöket használják, vagyis az embereket.
És valóban. Nem az eszközöknek, hanem az embereknek kellene megújulniuk. Az eszközök
eszközök: jól vagy rosszul lehet őket használni aszerint, hogy az embernek mi a szándéka
illetve, hogy milyen értelmet ad használatuknak. A gazdaság és a pénzügyek a sok eszköz
közül csak egy. Önmagukban sem nem jók, sem nem rosszak. Attól függ minden, hogyan
alkalmazzák azeket. Az utóbbi 20 év nihilizmusának legnagyobb ártalma az, hogy tévútra
vezette az eszközök használatát egy súlyos következményt előidézve: az eszközök morális
autonómiát nyertek, vagyis céllá váltak, ahelyett, hogy eszközök lennének – zárta
a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Ettore Gotti Tedeschi, a vatikáni pénzintézet
elnöke.