London: konferencia a szentföldi keresztényekről – a pápa képviselőjének felszólalása
„Egy fal védelmet nyújt, de meg is oszt, növeli a gyanakvást és a tudatlanságot” –
hangsúlyozta beszédében Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának
elnöke, aki a Szentatya képviselőjeként rész vett a londoni nemzetközi tanácskozáson
július 18-án és 19-én a Lambeth-palotában. A keresztény, zsidó és muzulmán résztvevőket
vendégül látó megbeszélés házigazdája, Rowan Williams anglikán érsek és a katolikus
Vincent Nichols westminsteri érsek volt.
A keresztényeknek olyan feltételeket
kell biztosítani a Szentföldön, hogy szabadabban hozzájárulhassanak a harmónia és
a párbeszéd építéséhez az izraeli és a palesztin társadalmakban. Tauran bíboros beszédében
rámutatott, hogy az elmúlt 50 év politikai átalakulása meggyengítette a keresztény
közösségek jelenlétét és előtérbe helyezte a családok elvándorlását. El kell kerülni,
hogy a Szentföld egy régészeti és történelmi látványossággá váljon, ahová úgy látogatnak
el az emberek, mint a római Colosseumhoz.
A pápa képviselője ezután figyelmét
a keresztény közösségek küldetésére irányította a Szentföld és a Közel-Kelet összefüggésében.
Missziójuk az, hogy híd szerepet töltsenek be. Kiemelte, hogy apostoli közösségekről
van szó értékes liturgikus örökséggel. Az eucharisztikus imát pl. a mai napig Jézus
nyelvén mondják több keleti egyházban. A Szentföldön és a Közel-Keleten élő keresztények
arabok. Sokkal előbb ott éltek, mint a muzulmánok. Beszélnek arabul és a XIX. század
végén hozzájárultak az arab irodalom újjászületéséhez. Felidézte, hogy amikor a bejrúti
nunciatúrán dolgozott a polgárháború idején (1979-1983), a város keresztény negyedének
bombázása ellenére is a paulinus atyák tovább folytatták a Korán nyomtatását arab
nyelven.
Tauran bíboros véleménye szerint sok muzulmán aggódik a keresztények
jövője miatt a régióban, mert tudják, hogy a keresztények segíthetnek nekik megérteni
a modernitást, továbbá a sokszínűség és az egység összeegyeztetését. A keresztények
évszázadok óta jelen vannak a Szentföldön, nemzeti és nemzetközi jogokat élveznek.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni Jeruzsálem jogi státuszának jelentőségét, ahol a
három monoteista vallás legfontosabb szent helyei találhatók. A Szentszék támogatja
a nemzetközileg (az ENSZ által) biztosított különleges státusz megadását annak érdekében,
hogy megvédjék a város egyedi és szent mivoltát – emelte ki Jean-Louis Tauran bíboros,
a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke a szentföldi keresztényekről rendezett
londoni konferencián.