Negyven éves a Cor Unum Pápai Tanács – cikkismertetés

VI. Pál pápa 1971. július 15-én Amoris Officio kezdetű levelével hozta létre a Cor Unum Pápai Tanácsot. Az évforduló alkalmával Robert Sarah bíboros, a Tanács elnöke, cikket írt az Osservatore Romano július 15-i számába. Most ezt a tanulmányt ismertetjük röviden.

VI. Pál az új vatikáni szervet a világban végbemenő nagy változások idején létesítette. 1967-ben jelent meg a Populorum Progessio kezdetű enciklika, 1971-ben pedig a Roy bíboroshoz intézett Octogesima adveniens kezdetű apostoli levél, amely a Rerum novarum, XIII. Leó szociális körlevele 80. évfordulóján időszerűen megfogalmazta az Egyház társadalmi tanítását. VI. Pál idejében az Egyház egyre inkább a szociális kérdések felé fordult: egyrészt a II. Vatikáni zsinat az Egyház és a modern világ kapcsolatával foglalkozva sürgette, hogy emberhez méltóbb világot, társadalmat kell építeni, ugyanakkor óvakodni kell attól, hogy túlságosan az evilági valóságokat abszolutizáljuk, és így elhomályosítsuk az evangéliumi tanúságtételt és túlságosan a földi valóságokhoz tapadva lelohasszuk a missziós buzgóságot.

Ilyen szellemi klímában jött létre a „Cor Unum” nevű vatikáni dikasztérium, amelynek célkitűzése: elősegíteni az Egyház tanúságtételét a karitász megszervezésével. E Tanács legyen a találkozás és a párbeszéd helye, és igyekezzen koordinálni az Egyház karitatív szerveit. A név – Cor Unum (egy szív) – választása tudatos volt: hivatkozás az Apostolok Cselekedeteire (4, 32), ahol ezt olvassuk az őskeresztényekről: „A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt.” Az igehirdetéshez kell társulnia tehát a szeretet gyakorlásának. Az egyház egyetlen testet alkot, az egyes tagoknak figyelniük kell egymásra, és egységesen kell fellépniük, jelen lenniük a világban. VI. Pál a Cor Unum létrehozásával a zsinati atyák kívánságának tett eleget.

II. János Pál megválasztása után egy jó hónapra (1978. nov. 28-án) először találkozott a dikasztérium tagjaival. Beszédében hangsúlyozta az Evangélium és a szeretet (karitász) kapcsolatát: „Legyen gondunk arra, hogy megfelelő helyet adjunk az emberi fejlődés elősegítésének az evangelizálás összefüggésében, amely az ember előmozdításának teljessége, minthogy hirdeti és felajánlja a teljes üdvösséget az emberiségnek.” Wojtyla pápa tehát megerősítette elődje döntését: VI. Pál Bernardin Gantin személyében közös elnököt nevezett ki a Iustitia et Pax Pápai Bizottság és a Cor unum élére, II. János Pál pedig az afrikai bíboros helyére Roger Etchegaray francia bíborost nevezte ki. 1995-ben viszont szét választotta a két szervet: Etchegaray bíboros maradt a Iustitia et Pax élén, míg a Cor Unum elnöke Paul Joseph Cordes érsek, majd bíboros lett.

II. János Pál idővel kiszélesítette a Cor Unum hatáskörét: azon túl, hogy míg eddig is, adományokat nyújtott természeti katasztrófák által sújtott népeknek, a pápa hozzácsatolt két új szervet, amelyek a természeti csapások, szegénység és nyomor által sújtott népek megsegítését célozzák. Az egyik a „II. János Pál Alapítvány Szahelért”, amely a szárazságtól sújtott, elsivatagosodó Szahel-országok népességét segíti. Ez az alapítvány a pápa 1980-as afrikai látogatása után, 1984-ben jött létre a német katolikusok nagylelkű adományaiból, székhelye a Burkina Faso-i Ouagadougou-ban van, 9 afrikai ország tartozik hozzá. Tervei között van olyan afrikai személyek kiképzése, akik helyben felelős feladatokat tudnak vállalni. – A másik új alapítványt II. János Pál 1992-ben, Latin Amerika evangelizálásának ötödik centenáriuma alkalmával hozta létre „Populorum Progressio” néven, ennek székhelye a kolumbiai Bogotában van. Főleg Közép- és Dél-Amerika bennszülött indiók (indios?) és campesinók előmenetelét támogatja.

De a Berlini fal leomlása után Wojtyła pápa kiszélesítette a Cor Unum és a Caritas Internationalis működését volt Szovjetunióhoz tartozott országok felé. A Caritas Internationalis mintegy 170 országos karitász tevékenységét hangolja össze az 50-es évektől kezdve.

Az Osservatore Romano cikkírója, Robert Sarah bíboros kiemeli: kétségkívül sokatmondó, hogy XVI. Benedek első enciklikája – „Deus Caritas est” – éppen a szeretettel foglalkozik. Végül a cikkíró még megjegyzi: Benedek pápa 2010. október 7-én nevezte ki a Cor Unum elnökévé, és kevéssel utána bíborossá kreálta Robert Sarah érseket. Nem véletlen, hogy a Népek Evangelizálása Kongregációjától helyezte át ide, amint az, korábban Gantin bíboros esetében is történt.

(szf)