Leonardo Sandri bíboros látogatása Kárpátalján

A munkácsi Eparchia püspöke, Milan Sasik meghívására, Leonardo Sandri bíboros, a Kelti Egyházak Kongregációjának prrefektusa, Kárpátaljára látogatott Romzsa Tódor vértanú püspök boldoggá avatásának 10. évfordulója alkalmából. A három napos (2011. jún. 26-28) látogatás során először Munkácson, a bazilita szerzetesek kolostorában találkozott a férfi és nő szerzetesekkel, valamint a papokkal: a szerzetesi élet fontosságáról szólva a hivatásukhoz való hűségre buzdította őket. A második napon meglátogatta az ungvári székesegyházat, ahol boldog Romzsa Tódor ereklyéit őrzik, majd a munkácsi székesegyházba ment. Mindkét templomban számos pappal és hívővel találkozott, akiknek elvitte XVI. Benedek áldását. Arra buzdította őket, hogy a boldog vértanú példájára legyenek erősek a hitben. A vatikáni bíboros ezután Ungváron megnyitott egy kiállítást, és a szemináriumban részt vett egy összejövetelen. Ennek megnyitóján is Boldog Romzsa Tódor példáját állította hallgatói elé: a vértanú püspök nehéz társadalmi és politikai körülmények között, amelyek népe vallási és polgári szabadságát elfojtották, mindvégig hűséges volt a római Egyházhoz, Péter Székéhez. Életáldozata nem volt hiába való: a keresztény közösség jelenlegi vitalitása, életereje tanúskodik Tertullianus ismert mondása igazságáról:”Sanguis martirum est semen christianorum ” - a vértanúk vére a kereszténység vetése. Ezután Sandri bíboros felidézte Romzsa Tódor mozgalmas életét. Az Osztrák-magyar Monarchiában született, tanulmányait mint csehszlovák állampolgár végezte hazájában, majd Rómában, ahol 1936-ban pappá szentelték. 1944-ben, 33 éves korában mint magyar állampolgárt püspökké szentelték, majd mint szovjet állampolgár lett a vallásüldözés áldozata.

Itt rögtön néhány pontosító életrajzi kiegészítést teszünk, anélkül, hogy a püspök vértanúságát részleteznénk. Romzsa Tódor száz évvel ezelőtt, 1911.április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón (Máramaros vármegyében), annak is a Tisza bal partján fekvő részén, amely 1915-től Romániához került, de ekkor, 1915-től Romzsáék már a jobb parti részen laktak. Ősei görög katolikusok voltak. Tódor az elemi után a Huszti Állami Reálgimnáziumban tanult, ezt követően került Rómába. 1930-34 között a Német-Magyar Kollégium növendéke, majd 1937-ig a Collegium Russicum diákja. Egyetemi tanulmányait a római Pápai Gergely Egyetemen végezte.
De folytassuk Sandri bíboros vázlatát!

A görög katolikusok üldözése 1944 őszén kezdődött; több kísérlet történt Tódor püspök fizikai megsemmisítésére, amely előjátéka volt a görög katolikus egyház intézményes felszámolásának. Boldog II. János Pál Jézus szavaival jellemezte az üldözött, hosszú ideig „hallgató” Egyház helyzetét: „Megverem a pásztort, és szétszélednek a juhok.”

Kárpátaljai látogatása során Sandri bíboros találkozott az ukrán polgári vezetőkkel, köztük a Kárpátaljai Parlament elnökével. Munkácson a bazilita atyák monostorában együtt vacsorázott a püspökökkel és szeminaristákkal, majd elnökölt a nagy vesperáson, amelyen részt vettek a környező eparchiák érsekei és püspökei. Jún. 28-án délelőtt pedig a Szent Liturgiát szabad téren tartották, az ungvári szeminárium melletti pályán, nagy hívősereg részvételével. Együtt celebráltak romániai és szlovákiai görög katolikus püspökök és a magyar Orosz Atanáz, az új miskolci eparcha. Sandri bíboros homíliájában ismét csak Romzsa Tódor vértanú püspök életpéldáját idézte fel, majd rámutatott arra, hogy az egyházüldözés után a görög katolikusoknak súlyos problémákkal kell szembenézniük, visszaállítani, felújítani az egyház struktúrákat és helyreállítani a spirituális, az egyházi egységet. Romzsa Tódor boldoggá avatásával II. János Pál erősen felhívta a figyelmet az új evangelizálásra. Még az utolsó nap, jún 28-án sor került Ungváron egy nagy körmenetre Romzsa Tódor vértanú ereklyéivel. Ennek végén a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, XVI. Benedek nevében apostoli áldást adott a hívőseregre.

(szf)