Magyar zarándoklat Lengyelországban az EU-elnökség átadása alkalmából – Székely János
püspök imája a két nemzetért
Ezekben a napokban
mintegy 700 magyar zarándokolt el Lengyelországba a Kárpát-medencéből Székely János
esztergom-budapesti segédpüspök, Majnek Antal munkácsi püspök és Tamás József gyulafehérvári
segédpüspök kíséretében.
P. Marian Waligóra pálos szerzetes műsorunkban beszámol
a zarándoklat Jasna Góra-i állomásáról.
A bazilikában szerdán bemutatott ünnepi
szentmise főcelebránsa, Székely János püspök a hívekkel együtt imát mondott a két
nemzetért, kérve a Fekete Madonna oltalmát.
A zarándoklaton részt vett Kövér
László, az Országgyűlés elnöke is, aki nyilatkozott a két népet összekötő értékekről,
a közös keresztény gyökerekről, amelyekre az Európai Uniónak is épülnie kell.
A
hanganyagot, valamint Székely János püspök itt olvasható beszédét P. Marian
Waligóra pálos szerzetes bocsátotta műsorunk rendelkezésére:
Nagy szeretettel
és örömmel köszöntöm Roman Majewsky házfőnök atyát, Marian Waligóra atyát, minden
kedves pálos atyát és testvért, a lengyel parlament igen tisztelt képviselőit és minden
lengyel testvérünket! Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm Kövér László urat,
a magyar parlament elnökét, Majnek Antal és Tamás József püspök atyákat, Bátor Botond
tartományfőnök atyát, minden résztvevő zarándokot, és mindazokat, akik a televízió,
vagy a Mária Rádió adásán keresztül kapcsolódnak be a mai ünnepi szentmisébe.
Mi
magyar zarándokok, nem csak az anyaország területéről, hanem felvidékről, délvidékről,
Erdélyből és Kárpátaljáról (Szlovákiából, Szerbiából, Romániából és Ukrajnából) is,
azért jöttünk, hogy hálát adjunk azért az ezer éves lengyel-magyar barátságért, mely
annyi áldást hozott a két nép történetébe.
Azért jöttünk, hogy hálát adjunk
közös szentjeinkért, szent Hedvigért, szent Kingáért, boldog Özsébért, boldog II.
János Pál pápáért; közös nagyjainkért Báthoriért és Sobieskiért. Köszönjük Mennyei
Atyánk, hogy megóvtad népeinket ezer éven át, köszönjük Szűzanyánk anyai közbenjárásodat
és oltalmadat!
Köszönjük mindazt a szeretetet, amit lengyel testvéreinktől
kaptunk. Köszönjük ezt a szívélyes, őszinte szeretetteli fogadtatást itt Czestochowában,
a lengyel egyház szívében! Köszönjük, hogy a hálaajándék, amit hoztunk olyan gyönyörű
központi helyre kerülhetett a kegykápolnában! Köszönjük, Dziekujemy!
Kedves
lengyel és magyar testvéreim, kedves zarándokok!
1981-ben, a szükségállapot
idején egy jó barátommal Lengyelországban jártunk. Az egyik nap beálltunk egy hosszan
kígyózó sor végére, ahol tejes lehetett venni. Az előttünk álló lengyelek észrevették,
hogy magyarok vagyunk. Azonnal elkezdtek kiáltozni, üdvözölni. Intettek, hogy menjünk
legelőre, ne várjuk végig a sort. Több száz lengyel előtt, akik mosolyogva köszöntöttek,
mi ketten magyarok kaptunk tejet először!
Kedves lengyel testvéreink! Köszönjük
nektek a máig is élő lengyel magyar barátságot! Köszönjük, hogy 1956-ban a magyar
forradalom idején annyi lengyel vért adott a magyar sebesülteknek!
Köszönjük
Sobieski Jánost Bécs és Esztergom felszabadítóját! Köszönjük Boldog II. János Pál
pápát, aki a lengyel ép gyümölcse, a lengyel nép ajándéka is az egyház és a világ
számára!
Köszönjük a hiteteket, lelkesedéseteket. köszönjük, hogy igyekeztek
betölteni azt a történelmi küldetést, amelyet Isten a lengyel népnek szánt! Dziekujemy!
Boldog
II. János Pál pápa mondta, hogy sokszor úgy tűnik, a történelemben a gonosz hatalma
korlátlan. Talán különösen is igaz volt ez – mondta a Szentatya – a XX. században,
amikor két borzalmas világháború, a haláltáborok, a náci és kommunista diktatúra emberek
millióit, tízmillióit pusztította el, vagy nyomorította meg lelkében. Úgy tűnik, a
gonosz hatalma korlátlan. Azonban Isten a gonosz elé mégiscsak korlátot állított
és ez a korlát az ő irgalma, hűsége, szeretete. Amikor a gonosz őt magát, boldog II.
János Pál pápát el akarta pusztítani, el akarta némítani, pontosan a fatimai Szűzanya
ünnepén – „egy anyai kéz azt a golyót mégis más felé irányította”. A gonosz hatalma
nem korlátlan a történelemben.
Boldog II. János Pál pápa így folytatta a gondolatát:
mi emberek, mi is a rossz korlátai lehetünk. Ha a Teremtő Isten örök törvényei szerint
élünk, akkor felragyog bennünk az Ő fénye, és csökken, menekül a sötétség. Ha valaki
betartja a parancsot: „Ne ölj!” akkor benne felragyog az élet értéke. Ha valaki
betartja a parancsot: „Ne paráználkodj!” benne felragyog a szeretet, a szerelem, a
hűség értéke. Ha valaki betartja a parancsot „Ne tégy hamus tanúságot felebarátod
ellen!” annak életében felragyog a becsületesség, az egyenesség értéke. Az Úristen
szeretne bennünk és általunk is korlátot állítani a rossz elé.
Kedves lengyel
és magyar testvéreim! Mi magyarok büszkék vagyunk arra, és hála tölti el a szívünket
azért, hogy az új magyar alkotmányban ott szerepel Isten, a Teremtő neve, ott szerepel
keresztény örökségünk. Büszkék vagyunk arra, hogy az új alkotmányunk védi a házasságot,
amely egy férfi és egy nő szeretetszövetsége és védi az emberi életet a fogantatás
pillanatától a természetes halálig. Öröm tölti el a szívünket, hogy a Teremtő örök
törvényeinek fénye ott ragyog az alkotmány sok mondatában.
Kedves lengyel
testvéreim! Legyünk az Európai Unióban is - mi, lengyelek és magyarok - a hit értékének
őrzői, az élet és a család, a nemzet értékének őrzői! Ahogy a Czestochowai Appel imádságban
nap, mint nap imádkozzátok: vigilamus - őrködjünk/virrasszunk együtt!
Egy híres
középkori legenda szerint egy vándor egy nagy városhoz közeledett. Egy kőfejtő mellett
vitt el az útja, ahol sokan dolgoztak keserű arccal, kőporral teli, izzadtan. A vándor
megkérdezte az egyiktől: Mit csinálsz? Az mérgesen így felelt: Nem látod? Követ török.
A vándor továbbment, és megkérdezett egy másik embert is: Mit csinálsz? Az ezt felelte:
Pénzt keresek, hogy eltartsam a családomat. Végül a vándor meglátott egy embert, aki
nagy kedvvel, csillogó szemekkel dolgozott. Odament hozzá és megkérdezte: Mit csinálsz?
Az ragyogó arccal ezt felelte: „Katedrálist építek!”
Egy ember élete csak
akkor lehet reménnyel, lelkesedéssel, fénnyel teli, ha nem csak követ tör, nem csak
pénzt keres, ha tudja, hogy az élete egy gyönyörű terv része, hogy Istentől jött és
hozzá tart az útja, ha tudja, hogy katedrálist épít. Európa akkor lesz élettel teli,
reményteli közössége az itt élő népeknek, ha ismeri ezt a fényt, a hit, az értékek
és Isten fényességét, ha ajtót nyit ennek a fénynek, beengedi az életébe, a törvényhozásába,
a hétköznapjaiba.
Ehhez a fényességhez jöttünk a fényes hegyre a Jasna Góra-ra.
Ahhoz a fényhez, amelyet Boldog Özséb a látomásában látott, amelyet a magyar pálosok
valaha a budai fényes hegyről a clarus mons budensis-ről ide elhoztak, és amelyet
a lengyel nép hite, hűsége olyan hősiesen megőrzött.
Martin Buber mondta:
Egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban marad azzal az éltető titokkal, amely létrehozta.
Addig lesz jövőnk, amíg beengedjük ezt a fényt, amíg eljövünk az ősi forrásokhoz!
A
diktatúra hányszor törekedett arra, hogy benője a fű az utakat, amelyek Czestochowa-ba,
a fényes hegyre vezetnek! Ne engedjük, hogy benője a fű az útjainkat, melyek a fényhez,
Istenhez és egymáshoz vezetnek!
Egy híres amerikai gondolkodó mondta, hogy
a rossz értelemben vett globalista szemléletnek öt halálos ellensége van. Az első
az Isten és a vallás, az a kötelék, az a gyökérzet, amely a Teremtőhöz köt. A második
ellenség a család, azok a kötelékek, amelyek a szeretteinkhez kötnek. A singly a legideálisabb
fogyasztó. A harmadik a nemzet, a hagyományaink, a kultúránk, az anyanyelvünk, a múltunk.
A negyedik a föld, az a talpalatnyi föld, amely a mienk és ahol szabadok lehetünk.
Az ötödik pedig a közösségek, ahol emberek szabadon tervezik a jövőjüket, ahol egymásnak
segítő kezet nyújtanak.
Ne engedjük, hogy belepje a fű az utakat, amelyek
Istenhez vezetnek! Ne engedjék a házastársak, hogy belepje a fű az utat, amely egymáshoz,
egymás szívéhez vezet, a megbocsátás, az újrakezdés, a szeretet útjait. Ne engedjük,
hogy belepje a fű az utakat, melyek a határokon túli testvéreinkhez vezetnek – bármennyire
is törekedett sok gonosz erő arra, hogy ezeket a testvéri szálakat gyengítse, szétszakítsa.
Boldog II. János Pál pápa mondta itt Czestochowa-ban: „Itt mindig szabadok
voltunk!” Kedves magyar és lengyel testvéreim! Maradjunk hűségesek ehhez a helyhez,
a fényes hegyhez! Amíg itt vagyunk, amíg itt virrasztunk, addig lehetünk valóban szabadok,
szabadok a jóra, az igazságra, a szeretetre, szabadok a széthúzástól, a reménytelenségtől,
az önzéstől.
Zörgessünk a történelem ajtaján, ahogyan ezt boldog II. János
Pál pápa tette, hogy ez az ajtó megnyíljon Krisztus előtt, hogy az ő fényessége beáradjon
a családjainkba, a népeink történelmébe, Európába és a világra!
A Szűzanya
szavai szerint tegyük meg amit Krisztus mond, járjuk az ő útját és akkor Krisztus
belép az életünkbe, áldást hoz, békességet hoz. Belép a családjainkba és segít akkor,
amikor fogyni kezd a szerelem bora a házastársak között. Belép a nemzeteink életébe
és új reményt, új kezdetet ad. Belép Európa és a világ történelmébe.
Czestochowa-i
Madonna, Lengyelország királynője, könyörögj érettünk! Magyarok Nagyasszonya könyörögj
érettünk.