Magyar pálosok által alapított kolostortemplom egyik orgonasípjának másolatát ajándékozta
a horvát államfő a pápának
Ivo Josipović elnök Horvátország legrégebbi orgonája C hangmagasságú sípjának másolatával
ajándékozta meg XVI. Benedek pápát szombaton az udvariassági látogatás alkalmával.
A Horvátország északi részéről, Lepoglava településről származó ajándéknak magyar
vonatkozása van.
A város Varasdtól 32 km-re dél-nyugatra fekszik. A trianoni
békeszerződésig Varasd vármegye ivaneci járásához tartozott. A Lepoglava név szláv
eredetű, szó szerint fordítva „szép fejet” jelent. A település kolostorát magyar pálosok
alapították a 15. század elején és hamarosan a horvátországi pálosok központja lett.
1458-ban Hunyadi Mátyás felmentette az adózás alól a kolostort és a hozzá tartozó
birtokokat. A szépen fejlődő kolostort 1481-ben felégették a törökök, ekkor pusztult
el értékes könyvtára és levéltára is. A kolostort a pálosok még abban az évben újjáépítették.
1491 után Corvin János, Hunyadi Mátyás fia újíttatta fel, és az állandó török veszély
miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának
sírhelyet. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik. Corvin János
özvegye, Frangepán Beatrix itt eltemetett férje és fia lelki üdvéért a pálosokat újabb
adományokkal és birtokokkal gazdagította. Bár a Hunyadi család kihalt, címerállatuk
a holló ma is ott látható a város címerében. A török 1526 után elpusztította a
pálosok buda-szentlőrinci kolostorát, ezért 1570-ben a rend vezetése magyarországi
székhelyét átköltöztette Lepoglavára. Nem sokkal később pedig a rend többi magyarországi
kolostorának kincseit is odavitette. 1503-ban megalapították a pálos szemináriumot,
amely 1582-ben gimnáziummá alakult át. 1658-ban a rend filozófiai, 1684-ban pedig
teológiai akadémiája is itt nyílt meg. Gazdag könyvtárát 1710-ben Kristolovecz János
pálos szerzetes alapította. Lepoglava ebben az időben Horvátország első egyetemi központja,
egyben a horvát kultúra egyik központja is volt. 1714-ben itt alakult meg a magyarországitól
elszakadt önálló horvát pálos rendtartomány.
1786-ban II. József feloszlatta
a pálos rendet. A kolostort 1854-ben börtönné alakították át. A Jugoszláv Királyság
idején kommunisták és forradalmi csoportok képviselői raboskodtak itt, közöttük Josip
Broz Tito. A II. világháborút követően Boldog Alojzije Stepinac bíboros is itt volt
bebörtönözve egy ideig. A 70-es években kezdődött „horvát tavasz” idején politikai
foglyokat őriztek itt, többek között Franjo Tuđmant, későbbi horvát államfőt. 2001-ben
a kolostor visszakapta eredeti funkcióját és a varasdi püspökség tulajdonába került.