„Az Európai Unióba lépő Horvátország küldetése, hogy megújítsa az egységet a különbözőségben”
– a pápa és az újságírók beszélgetése a Zágrábba tartó repülőgépen
A pápa emlékeztetett rá, hogy már két alkalommal jár Horvátországban és közvetlen
kapcsolatba került a horvát hívek népi ájtatosságával, amely nagyon hasonlít a bajor
hagyományokhoz. Nagy örömmel tapasztalta a szívvel megélt hit valóságát, amikor a
természetfeletti természetes, a természetest pedig a természetfeletti világítja meg.
Azt is megtapasztalhatta, hogy Horvátország, ezeréves katolikus történelmével mindig
közel állt a Szentszékhez a történelem folyamán.
Megállapította, hogy az országban
valóban létezik egy keresztény humanizmus és katolicitás, abban az értelemben, hogy
nyitottak a világ átalakítására a Teremtő Isten akarata szerint. Horvátország
közelgő EU csatlakozását illetően a pápa hangsúlyozta, hogy a horvát nép alapvetően
európai, mindig is osztozott Európa történelmében, ezért logikus és szükséges, hogy
belépjen az Európai Unióba.
A horvát nép ezzel kapcsolatos érzését nagyrészt
az öröm jellemzi, bár érthető egyfajta szkepticizmus, amikor egy kis létszámú nép
csatlakozásáról van szó a már kialakult Európába. Talán egyfajta félelem ez a túlságosan
centralizált ügyintézéstől, egy mindent racionalizáló kultúrától, amely nem veszi
figyelembe a történelmi különbözőségek gazdagságát. Horvátország, EU csatlakozásával
megújíthatná az egységet a különbözőségben. Az európai önazonosság gazdagsága a keresztény
hitben, a keresztény értékekben találkozó kultúrák különbözőségében rejlik – fejtette
ki a Szentatya.
Horvátország EU csatlakozása megerősítheti kultúráink gazdagságát
szemben az elvont racionalizmustól. A csatlakozás kölcsönös folyamat, amelyben a felek
egymást gazdagítják. Horvátország is felkínálja történelmét, emberi és gazdasági képességeit,
ugyanakkor kiszélesedik látóköre, nemcsak gazdasági, hanem kulturális és spirituális
téren is.
A pápa végül szólt Boldog Stepinac vértanú bíborosról is. A nagy
főpásztor a humanizmus példaképe volt, aki két különböző, de egyaránt emberellenes
diktatúrát is megélt és mindkettő ellen harcolt. Az első az usztasa rezsim volt, amely
látszólag az önállóság és a függetlenség álmát kívánta valóra váltani. Valójában azonban
Hitler által manipulált hazugságról volt szó. Stepinac bíboros ezt jól megértette
és ezzel a rezsimmel szemben szenvedések árán is védelmezte a valódi humanizmust,
megvédte a szerbeket, zsidókat, cigányokat.
Ezután következett a kommunizmus
diktatúrája, amelyben ismét küzdött a hitért, Isten jelenlétéért a világban, a valódi
humanizmusért, amely Isten jelenlététől függ. Boldog Stepinac bíboros követendő példát
jelent nem pusztán a horvátok, hanem mindnyájunk számára – nyilatkozta az újságíróknak
XVI. Benedek pápa szombaton délelőtt, a Zágráb felé tartó repülőgépen.