Élelmiszer-pazarlás, a közömbös világban kialakult egyenlőtlenségek – közgazdász-szakértői kommentár XVI. Benedek szavaihoz

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations – FAO) közelmúltban végzett felmérései szerint évente mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, amely 1/3-a az emberi fogyasztásra évente előállított élelmiszereknek. A gazdasági spekuláció okozza a világban az egyre nagyobb mértékű egyenlőtlenségeket, amelyeknek egyik kirívó példája pontosan az élelem-pazarlás. Az egyenlőtlenség témájáról XVI. Benedek beszédet mondott XXIII. János pápa „Mater et Magistra” enciklikája megjelenésének 50. évfordulója alkalmából a Iustitia et Pax Pápai Tanács által szervezett összejövetel résztvevőinek. Riccardo Moro közgazdász, a Milánói Egyetem docense a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt kommentálta a világélelmezéssel kapcsolatos súlyos problémákat.

Elmondta, hogy ezen a területen kialakult egyenlőtlenségeket két tényező okozza: egyrészről a termékek elosztása, vagyis készítésüknek helye és a kért területekre való szállítmányozása, másrészről pedig súlyos egyenlőtlenség tapasztalható az egyes élelmiszerek árával kapcsolatban, amelyek megkétszereződtek, sőt megnégyszereződtek az utóbbi években. A legfontosabb, hogy megértsük, miért történik ez és hogyan lehet megoldani a problémát.

A jelenség különös módon megmutatkozik a fejlődő országok esetében az infrastruktúra, a technológiai eszközök és a befektetések hiánya miatt. Ebben az esetben igen nehéz közbelépni – állapította meg a közgazdász-szakértő –, viszont több módon javítható a helyzet. Elsőként meg kell erősíteni a globális kormányzás eszközeit, vagyis az egyes felek közti párbeszédet, így az országok, a gazdasági élet főszereplői közötti együttműködést. Emellett el kell mélyíteni a kérdést, vajon miért jönnek létre ezek az egyenlőtlenségek? Így tehát különböző szinteken is be kell avatkozni az előrelépés érdekében – magyarázta a közgazdász-szakértő.

Az egyenlőtlenségek oka egyrészről a spekuláció, másrészről pedig a pazarlás. A fejlett országok évente 220 millió tonna élelmiszert dobnak a szemétbe, pontosan annyit, amennyi a Szubszaharai Afrika éves élelmiszer előállítása – számol be az adatokról a Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet. Arra kell törekedni, hogy miként, hol és kinek állítunk elő élelmiszert – mondta Riccardo Moro. Ennek értelmében a regionális szükségleteket kell felmérni és az előállítás lehetőségei az egyes körzetekben annak érdekében is, hogy lerövidítsük az utat az egyes termékek szállítmányozásakor. Optimalizálni kell a helyi fogyasztás lehetőségeit a helyben előállított termékek függvényében. Ezáltal csökkenne a pazarlás, a nem hasznosított termékek előállítása és javulna az élelmiszerhez való hozzájutás a hátrányos helyzetben lévő népek számára is – magyarázta a közgazdász-szakértő.

(hh)