„Véget kell vetni a spekulációnak és az erőforrások egyenlőtlen elosztásának” – a Szentatya beszéde a Iustitia et Pax Pápai Tanács kongresszusának résztvevőihez

XVI. Benedek pápa május 16-án, hétfőn délben az Apostoli Palota Kelemen-termében fogadta a „Mater et Magistra” enciklika megjelenésének 50. évfordulója alkalmából a Iustitia et Pax Pápai Tanács által szervezett kongresszus mintegy 200 résztvevőjét. Az 1961-ben megjelent enciklika Boldog XXIII. János nevéhez fűződik.

A Szentatya beszédében felelevenítette a „Mater et Magistra” k. enciklika jelentőségét hangsúlyozva azt, hogy továbbra is sürgős feladat az emberiséget sújtó egyenlőtlenségek leküzdése: az igazságosságnak egyetemes szinten kell megvalósulnia. XXIII. János pápa szavaival arra emlékeztetett, hogy az egyház társadalmi tanításának fénye az Igazságban, ereje a Szeretetben, célja az Igazságosságosságban van. A „Mater et Magistra” k. enciklikában az Igazság, a Szeretet, az Igazságosság a javak egyetemes rendeltetésének princípiumával együtt olyan kritériumok, amelyek segítenek a társadalmi és kulturális egyenlőtlenségek megoldásában és a mai globalizált világban is alapvető irányelvek maradnak a megoldáskeresésben.

Az egyenlőtlenségekkel szemben – hangsúlyozta beszédében a pápa – szükséges a transzcendensre való nyitottság, amely új erkölcsi gondolkodásmódot eredményez legyőzve a korábbi évszázadok etikai beállítottságát. Az ember valódi értékének ismerete nélkül ugyanis a szeretetből végzett cselekedetek puszta érzelemmé válnak, az igazságosság elveszíti alapvető hatáskörét és a javak egyetemes rendeltetésének princípiuma pedig érvénytelenné, jogszerűtlenné válik – magyarázta a pápa.

Beszédében kitért a mai korban jellemző egyenlőtlenségekből fakadó problémákra, amelyek elsősorban a szegényeket érintik, továbbá a gazdasági téren történő jelenségekre, ahol újra teret nyert a határok nélküli spekuláció.

Kártékony spekuláció tapasztalható az élelem elosztás, a vízellátás és a termőföld birtoklás területén is. Mindez még jobban elszegényíti azokat, akik egyébként is súlyos nélkülözések között élnek. Az energia árának folytonos emelkedése és az alternatív energiaforrások sokszor kizárólag csak rövid távú és gazdasági érdekeket szolgáló keresése végül negatívan hat a környezetre és káros az emberekre magukra is.

A társadalmi kérdés ma elsősorban a világméretű társadalmi igazságosság kérdése. Igazságosan kellene elosztani a materiális és immateriális erőforrásokat, olyan globalizáció keretében, amelyben megvalósul a tényleges, társadalmi és részvételi demokrácia. Ez az igazságosság azonban nem valósulhat meg teljesen, ha egyedül a társadalmi konszenzuson alapul. Csak akkor lehet tartós, ha az egyetemes emberi javakban gyökerezik. A társadalmi igazságosságnak a civil társadalomban, a piacgazdaságban kell testet öltenie, tisztességes és átlátszó politikai hatalom által, nemzetközi szinten is.

A Szentatya az egyház társadalmi küldetésével kapcsolatban hangsúlyozta a laikus hívek szerepét, akik arra kaptak meghívást, hogy lelkileg, szakmailag és etikailag felvállalják ezt a feladatot. XXIII. János pápa Mater et Magistra enciklikájának szavai nyomán a Szentatya megemlítette a katolikus hívek közötti jogos pluralizmust az egyház társadalmi tanításának konkretizálásában.

Az egyenes és becsületes katolikusok között is támadhatnak nézeteltérések. Ám amikor ez megtörténik, akkor is szükség van egymás kölcsönös elismerésére és tiszteletére és a készségre, hogy a hatékony és gyors tevékenység érdekében közös pontokat találjanak.

Beszédében a Szentatya végül emlékeztetett arra a számtalan helyzetre, amelyben az egyház társadalmi téren elkötelezi erőit a szeretet és a testvériség logikája, azaz az evangélium szelleme szerint.

(hh-ik)