„Türelemmel munkálkodjatok a vallásszabadságért” – a Szentatya beszéde a latin rítusú indiai püspökökhöz

Az Evangélium hirdetésében az inkulturáció szerepe, a hitoktatás és a vallásközi párbeszéd állt XVI. Benedek szavainak középpontjában. Az ad limina látogatásukat végző ázsiai főpásztorokhoz intézett beszéde elején felidézte védőszentjük Szent Tamás apostol alakját, aki a hagyomány szerint Indiában hirdette az evangéliumot. Az apostoli küldetéssel kapcsolatban hangsúlyozta: annak forrása és központja Isten fiának hirdetése, aki az isteni kinyilatkoztatás beteljesülése és „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6). A keresztény kinyilatkoztatás átalakítja az embereket belülről és Krisztuson keresztül csodálatos, üdvözítő kapcsolatba állítja őket Istennel. Ez a lelke annak az üzenetnek, amelyet tanítunk. Ez az a nagy ajándék, amelyet szeretettel közvetítünk felebarátainknak – mutatott rá a pápa.

Az egyházon belül a hívek útját alapos hitoktatással kell elkísérni, amely lehetővé teszi számukra, hogy kiteljesedjenek a hitben, a szeretetben és a szolgálatban. A Szentatya utalt azokra a kihívásokra, amelyekről az ad limina látogatás során az indiai püspökök beszámoltak. Hangsúlyozta, hogy támogatja őket a minőségi képzés biztosításában ezen a téren. Mivel a hitoktatás különbözik a teológiai elmélkedéstől, a papoknak, szerzeteseknek és világi katekétáknak tudniuk kell, hogyan közvetítsék világosan és szerető elkötelezettséggel a keresztény élet és tanítás mindent átformáló szépségét. Ez különösen is igaz a hívek felkészítésére az Úrral való találkozásra a szentségekben – figyelmeztetett XVI. Benedek.

Ezt követően a keresztény tanúságtétel kihívásairól szólt a pápa. Hangsúlyozta, hogy Indiára ez nagyon is vonatkozik, ahol számos ősi vallás jelen van. Ilyen társadalmakban a keresztény élet mindig igényli a hittel kapcsolatos őszinteséget és a más vallásúak hitének tiszteletben tartását. Ilyen körülmények között az Evangélium hirdetése legyen tapintatos az inkulturáció összefüggésében. Ez olyan feladat, amely tiszteletben tartja és megőrzi az egyháznak adott isteni kinyilatkoztatás egyediségét és integritását, mint örökséget, ugyanakkor megmutatja, hogy ez érthető és vonzó azok számára, akiknek felkínálják. Az inkulturáció folyamatához szükséges, hogy a hitoktatók óvatosan alkalmazzák azoknak az embereknek a nyelvét és szokásait, akiket szolgálnak az Örömhír bemutatásával. Az ebből adódó kihívások miatt a püspökök vizsgálják felül ezt a folyamatot a hit letétemény iránti hűséggel, amelynek megőrzésére és átadására kaptak feladatot. Ezt a hűséget párosítsák érzékenységgel és kreativitással, hogy a bennük lakozó reményről adjanak tanúságot.

A vallásközi párbeszédre vonatkozóan a Szentatya kiemelte: a dialógust jellemezze az igazság állandó figyelembe vétele a kölcsönös tisztelet elősegítése érdekében és kerüljék el a vallások egy szintre helyezésének kísértését.

Mivel az indiai keresztények arra törekszenek, hogy békében és harmóniában éljenek más vallású testvéreikkel, a püspökök körültekintő vezetése döntő a vallásszabadság és az istentiszteleti szabadság alapvető jogainak védelmezésében, amely civil és egyben erkölcsi feladat is – hívta fel a figyelmet a Szentatya. A katolikus egyház előmozdítja e jogokat minden vallás számára a világon. Arra buzdította az indiai főpásztorokat, hogy türelmesen munkálkodjanak a közös alapok megteremtése érdekében, hogy közösségeikben élvezhessék ezeket az alapvető jogokat.

Ha a keresztények ellenállással is találkoznak, szeretetüket és türelmüket arra kell használniuk, hogy meggyőzzék a vallási tolerancia igazságáról másokat, amely minden vallás követői számára előnnyel jár. XVI. Benedek azért imádkozik, hogy továbbra is folytassák ennek az érzékeny és fontos kérdésnek a kezelését. Felidézte Boldog Kalkuttai Teréz anya alakját, akinek türelme és a felebarátok iránti szolgálata Krisztus szeretetéből táplálkozott. Közbenjárását kérte, hogy az indiai püspökök lelkipásztori tevékenysége bőséges eredményeket hozzon – zárta beszédét a pápa, amelyet az ad limina látogatást végző latin rítusú indiai főpásztorokhoz intézett.

(sv)