A világ számos országában ma is üldözik a keresztényeket
A keresztények a világban sokhelyütt ma is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek,
üldöztetést szenvednek, személyes támadásoknak vannak kitéve. Mindez főként Afrikában,
Ázsiában és az arab országokban történik, ahol a keresztények többnyire kisebbségi
helyzetben élnek. Ez a téma állt egy megbeszélés a középpontjában szerdán délelőtt
Tarcisio Bertone vatikáni bíboros államtitkár és Franco Frattini az olasz kormány
külügyminisztere között. A bíboros és a külügyi tárca vezetője a tárgyalás során foglalkoztak
az európai földrésznek a nemzetközi kontextusban elfoglalt helyzetével valamint az
észak-afrikai és a közel-keleti válsággal. A keresztény üldözéssel kapcsolatban azt
vizsgálták, hogy konkrétan mit lehet tenni a hívők védelme érdekében.
Szavai szerint elsősorban szolidaritással kell lennünk üldözött
keresztény testvéreink iránt. A szolidaritás sok mindent jelent. Jelenti azt, hogy
imádkozunk értük, hogy követeljük a vallásszabadságot országaik számára, segítünk
nekik, hogy hazájukban maradhassanak, küzdünk azért, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljenek,
mint a többséget alkotó honfitársaik. Tudjuk, hogy a keresztények saját hazájukban
hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, pl. Egyiptomban, vagy Irakban, de még Pakisztánban
is.
A keresztények ellen most különös módon fellángoló erőszak többek között
azért történhetett meg, mert a nyugati világ egyre inkább saját gazdasági-kereskedelmi
érdekeivel törődik és az emberi jogok kérdését, ezen belül pedig a vallásszabadságot
nem tartotja annyira fontosnak. Korábban a nyugat nagyobb hangsúlyt helyezett ezekre
a kérdésekre, ma inkább a kereskedelmi megállapodások vannak előtérben.
Bernardo
Cervellera atya a Vatikáni Rádiónak adott interjúban a vallásszabadság kérdésében
az egyensúly elvét hangsúlyozta. Olykor konfliktus helyzetben nem az erőteljes közbeavatkozás
a célravezető, mert ez akár hátrányt is jelenthet a helyi közösség számára. A missziós
hírügynökség igazgatója a megoldást abban látja, hogy a keresztény kisebbségek mellett
más vallások számára is kérni kell a vallás szabadságot. Pakisztánban pl. nemcsak
a keresztényeket üldözik, hanem a sikh vallás képviselőit és a buddhistákat is. Rendkívül
súlyos a helyzet egyes országokban a muzulmán vallás két nagy ága, a síiták és a szunniták
között is.
Az AsiaNews igazgatója szerint egy ország fejlődésének egyik legfontosabb
tényezője éppen a vallásszabadság. Amikor tehát a vallásszabadság érdekében emeljük
fel szavunkat, ez nem azért történik, mert kiváltságokat kérünk a keresztények számára.
Egyszerűen azt kérjük, hogy a társadalom fejlődhessen minden állampolgára számára.
Európának ebben fontos szerepe van. Földrészünknek nem szabad elfelejtenie azt, hogy
etika nélkül nem működnek a kereskedelmi megállapodások. Ott ugyanis, ahol vallási
jellegű konfliktusok robbannak ki, a gazdasági élet is elpusztul.