„Boldog II. János Pál szenvedésének tanító ereje” – Seregély István ny. egri érsek visszaemlékezése

A főpásztor egyben feleleveníti II. János Pál pápával való személyes találkozását a Krakkó melletti Isteni Irgalmasság bazilikában.

Boldog II. János Pál levele a kápolna megáldása alkalmából

Szeretett Testvéreimnek,
Franciszek Macharski bíboros úrnak, Krakkó metropolitájának,
Erdő Péter bíboros úrnak, Esztergom-Budapest érsekének, Magyarország prímásának,
Seregély István érsek úrnak, Eger metropolitájának, a Magyar Püspöki Konferencia elnökének

Örömmel értesültem arról, hogy október 9-én Krakkóban, az Isteni Irgalmasság bazilikájában Erdő Péter bíboros úr megáldja az első nemzeti kápolnát, amelyet a magyar katolikusok hite és áldozatkészsége épített a Szentek Közössége (Communio Sanctorum) tiszteletére. Örömömre szolgál továbbá az a tény is, hogy erre az ünnepi alkalomra a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjainak, a magyar közélet képviselőinek és e testvéri ország zarándokainak sokasága jelenlétében kerül sor.
A lengyel és magyar nemzet évszázadokat átölelő testvéri kapcsolatára és lelki közösségére is emlékeztet ez a nap. Az új kápolna ennek a barátságnak bizonysága. Tanúságot tesz ez a szentély ugyanakkor arról a közös hitbéli örökségről is, amely az életszentség olyan pompás gyümölcseit termette, mint Szent István király, Szent Hedvig és Szent Kinga. Tudom, hogy a Krakkói Egyház hasonló érzéseit kívánja kifejezni azzal, hogy ebben a Łagiewniki kápolnában helyezik el Szent István ereklyéjét, amelyet az egység jeleként Nagy Lajos király hozott el Lengyelországba. A hit, a szeretet és az életszentségre való kölcsönös törekvés egységének ez a szimbóluma tanítson mindig e helyről és gazdagítsa mindazok szívét, akik a jövőben ide zarándokolnak.

Szeretett Testvéreim, szívélyes üdvözletemet küldöm Nektek, a püspök atyáknak, a paptestvéreknek, a megszentelt életet élő személyeknek és a hívők sokaságának, akik részt vesznek ezen az ünnepen. Köszönetet mondok mindazoknak, akik az Isteni Irgalmasság iránti tisztelettől vezérelve, nagylelkű adományukkal, illetve fáradságot nem kímélve hozzájárultak e kápolna művészi kialakításához.
Ez a szentély emlékeztet minket mindarra, amit atyáink különféle módon megvalósítottak: a hűségre, az egyetértésben való kitartásra, lelki egységre a magyar, lengyel és a kelet-közép-európai nemzetek szentjeivel és boldogjaival, akiknek élén a Legszentebb Szűz Mária áll: Lengyelország királynéja és a Magyarok Nagyasszony. Kérem Istent, hogy a következő nemzedékek őrizzék meg a „comunio sanctorum”-ot az ég szentjeivel és mindazokkal, akik még a földi életben törekszenek az életszentségre.

Kedves Testvéreim, Isten Irgalmasságába ajánllak mindannyiotokat, az összes zarándokot, a lengyel és a magyar egyházat, és szívből küldöm apostoli áldásomat.

Kelt Castel Gandolfoban, 2004. szeptember 12-én, Szűz Mária neve napján

(vm)