„Boldog II. János Pál szenvedésének tanító ereje” – Seregély István ny. egri érsek
visszaemlékezése
A főpásztor egyben feleleveníti
II. János Pál pápával való személyes találkozását a Krakkó melletti Isteni Irgalmasság
bazilikában.
Boldog II. János Pál levele a kápolna megáldása alkalmából
Szeretett
Testvéreimnek, Franciszek Macharski bíboros úrnak, Krakkó metropolitájának, Erdő
Péter bíboros úrnak, Esztergom-Budapest érsekének, Magyarország prímásának, Seregély
István érsek úrnak, Eger metropolitájának, a Magyar Püspöki Konferencia elnökének
Örömmel
értesültem arról, hogy október 9-én Krakkóban, az Isteni Irgalmasság bazilikájában
Erdő Péter bíboros úr megáldja az első nemzeti kápolnát, amelyet a magyar katolikusok
hite és áldozatkészsége épített a Szentek Közössége (Communio Sanctorum) tiszteletére.
Örömömre szolgál továbbá az a tény is, hogy erre az ünnepi alkalomra a Magyar Katolikus
Püspöki Kar tagjainak, a magyar közélet képviselőinek és e testvéri ország zarándokainak
sokasága jelenlétében kerül sor. A lengyel és magyar nemzet évszázadokat átölelő
testvéri kapcsolatára és lelki közösségére is emlékeztet ez a nap. Az új kápolna ennek
a barátságnak bizonysága. Tanúságot tesz ez a szentély ugyanakkor arról a közös hitbéli
örökségről is, amely az életszentség olyan pompás gyümölcseit termette, mint Szent
István király, Szent Hedvig és Szent Kinga. Tudom, hogy a Krakkói Egyház hasonló érzéseit
kívánja kifejezni azzal, hogy ebben a Łagiewniki kápolnában helyezik el Szent István
ereklyéjét, amelyet az egység jeleként Nagy Lajos király hozott el Lengyelországba.
A hit, a szeretet és az életszentségre való kölcsönös törekvés egységének ez a szimbóluma
tanítson mindig e helyről és gazdagítsa mindazok szívét, akik a jövőben ide zarándokolnak.
Szeretett
Testvéreim, szívélyes üdvözletemet küldöm Nektek, a püspök atyáknak, a paptestvéreknek,
a megszentelt életet élő személyeknek és a hívők sokaságának, akik részt vesznek ezen
az ünnepen. Köszönetet mondok mindazoknak, akik az Isteni Irgalmasság iránti tisztelettől
vezérelve, nagylelkű adományukkal, illetve fáradságot nem kímélve hozzájárultak e
kápolna művészi kialakításához. Ez a szentély emlékeztet minket mindarra, amit
atyáink különféle módon megvalósítottak: a hűségre, az egyetértésben való kitartásra,
lelki egységre a magyar, lengyel és a kelet-közép-európai nemzetek szentjeivel és
boldogjaival, akiknek élén a Legszentebb Szűz Mária áll: Lengyelország királynéja
és a Magyarok Nagyasszony. Kérem Istent, hogy a következő nemzedékek őrizzék meg a
„comunio sanctorum”-ot az ég szentjeivel és mindazokkal, akik még a földi életben
törekszenek az életszentségre.
Kedves Testvéreim, Isten Irgalmasságába ajánllak
mindannyiotokat, az összes zarándokot, a lengyel és a magyar egyházat, és szívből
küldöm apostoli áldásomat.
Kelt Castel Gandolfoban, 2004. szeptember 12-én,
Szűz Mária neve napján