„A Szentszék továbbra is kiáll a vallásszabadságra vonatkozó alapvető emberi jog elismerése mellett” – XVI. Benedek üzenete a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris üléséhez

Az egyetemes jogok a sokszínűség világában: a vallásszabadság esete – témáról tartotta idei tanácskozását a neves testület, amelynek tagjai között vannak a világ minden részéről származó tudósok, vallási és ideológiai hovatartozástól függetlenül. A Szentatya üzenetet küldött a plenáris ülés résztvevőinek Mary Ann Glendon professzorasszonynak címezve, aki a testület elnöke.

A Nyugat keresztény kultúrájának gyökerei nagyon mélyen továbbélnek ma is – kezdte levelét a pápa. Ez a kultúra adott életet és teret a vallásszabadságnak és táplálja továbbra is az alkotmányosan garantált vallás- és istentiszteleti szabadságot, ma amelyet számos nép élvez. A XX. század ateista rezsimjei által szisztematikusan tagadott szabadságjogokat azonban a nemzetközi közösség elismerte és belefoglalta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába. Ma ezeket az alapvető emberi jogokat újra fenyegetés éri olyan szellemi irányzatok és ideológiák részéről, amelyek meg akarják akadályozni a szabad vallásos megnyilvánulást. Ennek következtében ma újra fel kell vállalni a vallás- és istentiszteleti szabadságjog védelmét és előmozdítását. Ezért XVI. Benedek háláját fejezte ki az akadémia munkájáért a kérdés megvitatása terén.

Az igazság, az értelem keresése és a transzcendens felé való nyitottság mélyen be van vésve az emberi természetbe – figyelmeztetett a pápa. Természetünk arra ösztönöz bennünket, hogy létezésünk nagy kérdéseivel foglalkozzunk. Az ember szabadon dönthet az igazságban és mivel Isten hívására szabad választ vár az embertől. Ezért a vallásszabadságot úgy kellene tekinteni, mint az alapvető emberi méltósággal együtt járó jogot összhangban az emberi szív Istenre való nyitottságával együtt. A hiteles vallásszabadság lehetővé teszi a személynek, hogy beteljesedést nyerjen és ezáltal hozzájáruljon a társadalmi közjóhoz – mutatott rá a Szentatya.

A társadalmi és kulturális fejlődés tudatában a II. Vatikáni Zsinat megújított antropológiai alapot kínált fel a vallásszabadság terén. Az igazság szabaddá tesz bennünket és ez ugyanaz az igazság, amelyet szabadon keresnünk kell. A zsinat tisztázta, hogy ez a szabadság egy jog, amelyet minden személy természeténél fogva élvez, és amelyet ebből következően védelmezni és támogatni kell a polgárjog által.

Természetesen minden államnak szuverén joga, hogy saját törvénykezést léptessen érvénybe és kifejezze különböző viszonyát a valláshoz a törvénykezésben. Ennél fogva tehát vannak olyan államok, amelyek széles vallásszabadságot engedélyeznek, mások számos okból kifolyólag viszont korlátozzák azt, bizalmatlanul tekintve a vallásra. A Szentszék továbbra is kiáll a vallásszabadságra vonatkozó alapvető emberi jog elismerése mellett minden állam részéről. Felhívja a figyelmet a vallási kisebbségek tiszteletben tartására és – szükség esetén – védelmére. E kisebbségek, bár vallásuk eltér a többségtől, arra törekszenek, hogy békében együtt éljenek a többi állampolgárral és teljesen részt vegyenek a nemzet polgári és politikai életében mindenki javára – zárta XVI. Benedek a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésére küldött üzenetét.

(sv)