Nagypénteki Via Crucis a Szentatyával a Colosseumnál
XVI. Benedek pénteken este negyed 10-kor kezdi meg a római Colosseumnál a hagyományos
nagypénteki keresztutat. A 14 állomás elmélkedéseinek szövegeit a pápa felkérésére
Maria Rita Piccione nővér, Ágoston rendi szerzetesnő készítette. Az idei Via Crucis
újdonsága, hogy két gyermek, a 10 éves Diletta és 12 éves Michele olvassa a 14 állomás
alcímeit. A keresztet Agostino Vallini bíboros, a pápa helynöke, egy római és egy
etiópiai család, két Ágoston rendi szerzetesnő, egy egyiptomi ferences és egy egyiptomi
lány, valamint egy tolószékhez kötött beteg az Unitalsi, beteg kísérő egyesület tagjainak
támogatásával, illetve a szentföldi kusztódia két ferences szerzetese viszi. A keresztút
végén XVI. Benedek beszéddel fordul a jelenlevőkhöz.
A bevezető imádságban
a pápa az Úrhoz fordulva elismeri, hogy a sötétség órájában, „a hazugság különböző
maskarái kigúnyolják az igazságot és a siker kecsegtetése megfojtja a becsületességre
hívó belső hangot; az értelem és az értékek hiánya megsemmisíti a nevelés erőfeszítéseit,
valamint a szív rendetlensége megsebzi a kicsik és a gyengék ártatlanságát”, a sötétség
ezen órájában a menekülés kísértése, a csüggedés és az aggodalom érzése merül fel,
mialatt a kétség lepi el az elmét és a sötétség függönye ereszkedik le a lélekre”.
Ekkor felhangzanak Jézus szavai a 12 apostolhoz: „Csak nem akartok ti is elmenni?”
(Jn 6,67) De mi – hangsúlyozza a Szentatya – mi nem tehetjük meg és nem akarunk elmenni,
mert csak Nálad vannak az örök élet szavai és csak a kereszted lehet az egyetlen kulcs,
amely az igazság és az élet titkait megnyitja. Mi követünk Téged bárhova mész is!
Első állomás: Jézust halálra ítélik Pilátus semmi okot sem talál arra,
hogy halálra ítélje Jézust, mint ahogy nem talál magában elég erőt ahhoz, hogy ellenálljon
az ítéletnek. Belső hallása süket marad Jézus szavára és nem fogja fel, hogy Jézus
az igazságról tesz tanúságot. Akkor vagyunk szabadok, ha meghallgatjuk az igazságot,
engedelmeskedünk neki és hiszünk benne. Pilátus nem szabad: külső kényszer hat rá.
Azonban az imént hallott igazság visszhangzik benne, kopogtatva lelke ajtaján. Így
ismét kimegy a zsidókhoz, mintegy menekülve önmaga elöl. A kívülről érkező hang erősebb,
mint a lelkében felhangzó Isten Szava. Kint döntenek Jézus halálos ítélete felől,
az igazságot ítélik el. Alázatos Jézus, mi is hagyjuk, hogy a kinti világ hasson
ránk. Nem vagyunk már képesek arra, hogy meghalljuk lelkiismeretünk szelíd, igényes
és szabadító hangját, amely szeretettel telve szólít fel bennünket: Ne menj ki, nézz
önmagadba, bensődben lakozik az igazság. Jöjj, Igazság Lelke, segíts bennünket,
hogy találkozzunk a szívünk mélyén elrejtőzött emberben a Fiú Szent Arcával, aki megújít
bennünket az Istenhez való hasonlóságban.
A Via Crucis 14 állomása elmélkedéseinek
témái között szerepel az egyházüldözés. A 12. állomásnál ezt olvassuk: Jézus újra
elesik a kereszt súlya alatt. Üdvösségünk keresztfájára nem csak az emberi természet
betegségei nehezednek, hanem a létezés bajai is. Jézus hordozta a múltbeli és a jelenlegi
egyházüldözés súlyát is, amely megöli a keresztényeket egy szeretetidegen Isten nevében,
és amely hazug és arrogáns szavakkal mocskolja be méltóságát. Jézus hordozta a Péter
elleni üldözés súlyát is, amely a kérdéseket ébresztő és a szívet megszabadító igazság
tiszta hangja ellen támad”.